A Tübingeni Egyetem csütörtökön jelentette be a felfedezést, mely a hosszan tartó aszály miatt volt egyáltalán lehetséges: a vízgyűjtő kiszáradt, így láthatóvá váltak a körülbelül 2000 négyzetméteres építmény falai, írja a dw.com.
Az épület az ókori mezopotámiai államalakulat, Mitanni része volt, amely az i.e. 15-14. században virágzott Mezopotámia és Szíria északi részének nagy területein. A Mittani Birodalom a legkevésbé kutatott ősi közel-keleti civilizáció, ezért az új leleteknek hatalmas régészeti jelentőségük van.
Csak tavaly ősszel vált lehetségessé a palota vizsgálata. Bár korábban már észlelték az épületet, csak ekkor csökkent olyan alacsonyra a vízszint, hogy a kurd és a német régészek hozzáférhessenek a lelethez. Így is összesen három hetük volt a terület tanulmányozására, ezért nagyon kellett sietniük, mielőtt a vízszint ismét emelkedni nem kezdett.
A palota agyagtéglából épített falai nagyjából két méter magasak. A komplexum belsejében piros és kék színekben ragyogó ritka falfestményeket is találtak – ezek valószínűleg jellemzőek voltak az ősi közel-keleti palotákra az i.e. 2. évezredben, de csak ritkán kerülnek elő épen maradt freskók, ezért a kemunei falfreskók régészeti szenzációnak számítanak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.