A waterlooi csatamezőnek nincs temetője, ám épült a helyszínen egy emlékmű és egy múzeum. Mivel néhány tisztet leszámítva a legtöbb itt elesett katonát nem tudták hagyományos módon eltemetni, ezért a halottak nagy részét vagy jel nélküli sírba tették, vagy elégették.
A mostani ásatásoktól azt remélik, hogy tisztább képek kapnak arról, hogy mi történt a tábori kórházban és környékén a csata alatt és után, írja a brit The Guardian. Az biztos, hogy komoly erőfeszítéseket tettek a felcserek és az orvosok, hogy minél több életet mentsenek meg, azonban kénytelenek voltak érzéstelenítés nélkül sebeket bevarrni, vagy akár testrészeket amputálni.
A régészek munkáját 25 veterán is segíti. A 19 és 70 év közötti egykori katonák különböző harctereket jártak meg Iraktól Afganisztánig, ahol vagy megsebesültek, vagy azóta is poszttraumás stresszben szenvednek. Most azért vonták be őket is a katonai kórház feltárásba, mert korábban, más feltárásoknál már bebizonyosodott, hogy a veteránok lelki egészségére nagyon jó hatással van egy ilyen típusú tevékenység.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.