Kék-fehér varázslat a marokkói tengerparton: Essaouira

Agadir látványosságokban viszonylag szegény, de strandolásra tökéletesen alkalmas modern városával ellentétben a tőle északra fekvő Essaouira minden sarkán valami csodára bukkanhatunk. Hosszú partszakasza viszont az év nagy részében nem alkalmas a kényelmes strandolásra.

A két város összekombinálásával tehát tökéletes nyaraló vagy hosszú hétvégés programot rakhatunk össze magunknak. Kedvünk szerint lehet benne napozás, szörf és kite, tradicionális teázók, szőnyegárusok, bolyongás a hangulatos sikátorokban, bulizás, tengeri herkentyűk kóstolgatása és történelmi látványosságok felfedezése.

Csak azt kell eldöntenünk, hogy melyikből mennyit szeretnénk, és annak megfelelően felosztani az időnket a két város között. Agadir látnivalóiról itt írtunk részletesen, most pedig következzen néhány érv, hogy miért érdemes Essaouirába is ellátogatni.

Homokkő kék-fehérben

Az Essaouira medináját körülvevő városfal homokkőből épült, míg a város belsejében és kikötőjében a fehér és a kék színek uralkodnak. Mintha így tervezték volna! Amikor ezt gondoljuk, nem is járunk messze a valóságtól, Essaouira mai városszerkezete ugyanis egy 18. századi európai építész, Théodor Cornut tervei alapján készült. Az ő nevéhez kötődnek a Franciaország északnyugati részén található, egyébként szerintünk szintén bakancslistás kikötőváros, Saint-Malo tervei is. Ezért ha elkezdünk párhuzamokat észrevenni a breton város és Essaouira között, ne lepődjünk meg nagyon!

Az épített környezet mellett a hasonlóságok sora folytatható még a kikötő felett repkedő sirályokkal és az óceán vad hullámaival, de azért itt véget is ér. Essaouira medinájának zegzugos sikátorai ugyanis csalhatatlanul visszarántanak minket Észak-Afrikába. Fűszereket, csillogó ékszereket, marokkói kerámiákat és lámpákat kínáló apró boltok egész sora csábítja nézelődésre a látogatókat. És a híres-hírhedt marrakesi nyomulással ellentétben az itteni boltosok csak szerényen tukmálják a portékáikat. Ha egyáltalán. Ezért ha vásárlás előtt alaposan körbe akarunk nézni, itt sokkal könnyebben megtehetjük, mint Észak-Afrika és a Közel-Kelet elhíresült bazárjaiban.

Ebben a városban bolyonghatunk legbiztonságosabban a sikátorokban is – mármint olyan értelemben, hogy innét garantáltan ki tudunk keveredni. Előbb-utóbb úgyis vagy egy városfalnál, vagy egy „sugárúton" találjuk magunkat. A 18. századi várostervezés nagy előnye a – régi marokkói városokra inkább jellemző – hagyományos medinákkal szemben ugyanis az, hogy egy egységes rendszerből indul ki, ahol egymásra merőleges utcák helyezkednének el, majd ezekből meghagy néhányat, ami segíti a tájékozódást. A köztes területeket pedig átengedi a kesze-kuszának tűnő sikátoroknak és átjáróknak, amivel tiszteletben tartja a hely szellemét és hagyományait.

A szinte mindig élénk óceáni szél városa

Bár egy hosszú plázs terül el Essaouira déli részén, ráadásul szinte közvetlenül a városfaltól indul a homokos rész, a város nem lesz soha a strandolók kedvence. Hiába süt sokat a nap, szinte mindig erős szél is fúj az óceán felől, és nem csak kellemes hűvöset hoz a nagy melegben, hanem a homokot is alaposan felkavarja. Az erős áramlatok miatt úszni úgyszintén nem ide fogunk járni.

Aki pedig nem szörföl, egy hosszú sétára indulhat innen dél felé. (A Ksob-folyón csak apálykor tudunk átkelni, tájékozódjunk a dagály időpontjáról, és számoljunk vele a visszaút idejére is! Legegyszerűbb úgy tervezni, ha taxival kimegyünk a célunkig, és visszafelé sétálunk csak a városba.) A célunk lehet Cap Sim homokdűnéje, ha egy igazán hosszú sétára vágyunk. Közelebb pedig Diabat faluja, vagy még közelebb Borj el-Berod, egy régi erőd, amit már félig maga alá temetett a homok.

A kikötő sármja

A városfal bástyái közül a Skala du Port található a kikötőnél. Itt belépőt kell fizetnünk, cserébe felmehetünk az építmény tetejére is, ahonnan szuper kilátás nyílik a medina irányába és a parttól nem túl távol található apró szigetek irányába is. (Az északabbra elhelyezkedő Skala de la Kasbah-ba ott jártunkkor ingyenes volt a belépés, de a területe kisebb. Hatalmas, holland ágyúi miatt viszont érdemes lehet ezt is felkeresni.)

Intenzív kék csónakok háttérben a bástyával, csónakok háttérben hatalmas hullámokkal, csónakok sirályokkal, részletek halászhálókról, feliratokról, a friss napi fogásról... Amit azonnal meg is kóstolhatunk a kikötő mellett található apró bódékban, ahol frissen sütik a kiválasztott tengeri herkentyűket.

A kikötőből a közeli Mogador-szigetre is kimehetünk, ha felbérlünk egy csónakost. (Mogador Essaouira korábbi neve, a sziget pedig valójában egy lakatlan, apró szigetcsoport, mely két nagyobb és több apró szigetből és a tengerből kiemelkedő kopár sziklából áll.) A szigeteken sólymok fészkelnek. A költési szezont és a viharos napokat leszámítva bármikor kijöhetünk ide, de először igényelnünk kell egy ingyenes engedélyt a kikötői hivatalban, majd meg kell alkudnunk a halászok közül egy szimpatikussal, hogy vigyen ki minket pár órára.

Ha a kirándulás után lazulásra vágyunk, a város tele hammamokkal, ahol helyi argánolajos kezelésekre fizethetünk be. Tájékozódjunk előre arról, hogy a választott helyre tudunk-e egyszerre menni a társaság férfi és nő tagjaival, vagy ha nem, akkor mikor vannak női és férfi órák, és hogy szükséges-e előre foglalnunk. Ha csajos utazáson vagyunk, jó választás lehet egy olyan hammam, ahol kizárólag női vendégeket fogadnak. Ilyen például a Hammam de la Kasbah. Ha eddig nem szerette volna meg Essaouirát, akkor majd egy hammamos élményprogram után meg fogja!