Csontvázakkal teli azték templomot találtak Mexikóváros közepén

A szakértők azt feltételezik, hogy Ehecatl azték szélistennek szentelt templomot találtak - közölte a Mexikói Nemzeti Antropológiai és Történeti Intézet (INAH). Létét márciusban fedezték fel három méter mélyen a Mexikóváros központjától északnyugatra lévő Tlatelolco negyedében egy régi szupermarket területén végzett munkálatok során, de csak most hozták nyilvánosságra.

A területen végzett munka során a szakértők számítottak arra, hogy cserépdarabokra vagy emberi maradványokra bukkanhatnak. Meglepetésükre azonban mélyebbre ásva egy templomot találtak - mondta el Pedro Francisco Sánchez Nava, az INAH régészeti koordinátora. Az építményben két felnőtt és hat gyerek csontvázainak maradványait találták. A szakértők szerint elképzelhető, hogy a szélistennek bemutatott áldozatok voltak. Madárcsontokra, vulkáni üvegre, agavékaktusz tüskéjére, majmokat ábrázoló kerámiafigurákra és kacsacsőrre is bukkantak.

Az aztékok hatalomra kerülése mintegy 150 évvel azelőtt kezdődött, hogy Hernán Cortes 1520-ban meghódította Mexikót. A fővárosnak, Tenochtitlánnak a spanyolok érkezésekor 250 ezer lakosa volt. A több törzsbe tagozódott aztékok kiterjedt istenvilágot alkottak maguknak. A tervek szerint a templomot megőrzik, és óriási üvegablakok segítségével láthatóvá teszik a közönség számára.

A templom eredeti fehér stukkójának nagy része érintetlenül maradt. Salvador Guilliem régész szerint hasonló, három oldalán gömbölyű, a negyediken szögletes formájú építményeket már korábban is találtak a régióban. Tlatelolco az azték birodalom legfontosabb politikai és vallási központjaként működött, itt volt az indián őslakosság utolsó ellenállási góca a spanyolok ellen vívott harcban.

A környék első piramisromját az 1980-as évek végén fedezték fel, annak korából arra következtettek, hogy a várost 1325-ben alapították, ugyanabban az évben, amikor a közeli Tenochtitlánt, a birodalom fővárosát, amelyet végül a spanyol konkvisztádorok romboltak le 1521-ben.