2014 Németország számára az emlékezés éve: 100 évvel ezelőtt kezdődött az első világháború, 75 évvel ezelőtt a második és 25 évvel ezelőtt omlott le a berlini fal. Az első kettővel szemben az utóbbi egy örömteli ünnep, melyre Németország-szerte számos rendezvénnyel és kiállítással tekintenek vissza. Megnéztük, mi lesz Berlinben.
1989 november 9-én omlott le a berlini fal, mely 1961 és 1989 között osztotta ketté Berlint két megszállási övezetté. A berlini fal a valaha létezett határok közül az egyik legszigorúbban őrzött volt: a voltaképp két párhuzamos fallal körülvett határsávban tűzparancs volt érvényben, az NDK-ban az emigrálásnak még a kísérletét is szigorúan büntették. A hidegháború alatt a kettéosztott Berlin Európa megosztottságának egyik legfőbb szimbólumává vált, leomlása a hidegháború befejeződésének emblematikus dátuma lett.
Erre emlékezve egész évben folynak a berlini fal leomlásával kapcsolatos rendezvények és kiállítások, jelennek meg újságcikkek; ezek a fal építésével, a kettéosztott Berlinnel, a hidegháborúval és a novemberi eseményekkel foglalkoznak. A csúcspont természetesen a november 8-9-i hétvége, melynek leglátványosabb attrakciója alighanem egy fényinstalláció lesz. A Fényhatár névre hallgató installáció Berlin belső kerületein húzódik majd végig követve a fal vonalát: több ezer világító fehér lufit helyeznek el egy kb. 15 kilométeres szakaszon, melyeket ún. luftballon-keresztszülők este a Staatskapelléből engednek majd fel a levegőbe.
De már nyár végén és az ősszel is rengeteg program várható – augusztus közepén például futóversenyt rendeztek a fal nyomvonalán -, ezeket napokra lebontva itt lehet megnézni (nyugalom, ha valaki nem tud németül, átkapcsolhat angolra). Ez pedig itt az idei jubileum hivatalos weboldala, és ez az oldal itt mindent elmond a falról.
A fal történetét egyébként Berlin egyik leglátogatottabb múzeuma, a Checkpoint Charlie nevű egykori határátkelőnél létesült Falmúzeum mutatja be. Érdemes nem a jubileumi hétvégén fölkeresni, és legalább két órát rászánni a kiállításra.
És néhány érdekesség a berlini falról:
- a betonelemekből álló fal magassága 3 méter 60 centi volt
- a Nyugat-Berlin körüli fal hossza 155 km
- a Kelet- és Nyugat-Berlin közti fal hossza 43,1 km
- a fal NDK-s neve Antifaschistischer Schutzwall azaz Fasisztaellenes védőfal volt
- a fal építésére egyebek mellett azért volt szükség, mert a második világháborút követő kettéosztottság után az NDK lakossága drámaian csökkenni kezdett, miután tömegek menekültek át Nyugat-Németországba.
- a fal építésével nemcsak családokat, Berlin közlekedését, de még az elektromos hálózat összeköttetéseit is elvágták, ezért a nyugati szektorokban egy időre labilissá vált az áramszolgáltatás.
- 1989-ig többen megpróbáltak átszökni a falon Nyugat-Berlin felé, sokszor házilag eszkábált eszközökkel. 1989-ig 268 szökési kísérlet közül 138 végződött halállal (más források szerint 245 ember halt meg a falnál).
- a fal utolsó áldozata Winfried Freudenberg volt, aki házi készítésű hőlégballonnal menekült át a falon, azonban Nyugat-Berlinben lezuhant és 1989. március 8-án meghalt.
- egyetlen esetről lehet tudni, amikor emberek nyugatról menekültek keletre: 1988 júliusában területcsere zajlott le Kelet- és Nyugat-Berlin között. A fal nyugati oldalán lévő, de az NDK-hoz tartozó ún. Lenné-háromszög addig gyakorlatilag területen kívüli státuszban volt, lakói hajléktalanok és a nyugati törvényekkel szembekerült szélsőbalos aktivisták voltak. A területcsere során a nyugati rendőrség azonnal megszállta a területet, amelynek lakói a berlini falon átmászva az NDK-ba menekültek, ahonnan az NDK népi rendőrsége pár órán belül visszatoloncolta őket Nyugat-Berlinbe
- az NDK határőrségének 300 fős műszaki alakulata 1990 november 30-án végzett a belvárosi falszakasz bontásával. Csupán hat szakasz maradt meg, ezek emlékműként jelenleg is megtekinthetők a városban. Leglátványosabb az East Side Gallery, melyre ismert nemzetközi művészek festettek és graffitiztek a fal megnyitása után 1,3 km hosszú szakaszon.
- a japán Asahi TV 1990-ben gyűjtést rendezett azért, hogy a berlini fal helyét cseresznyefákkal ültessék be. Az összegyűlt pénzből tízezer cseresznyefát ültettek Brandenburgban és Berlinben.
- a fal felhúzásának egyetlen nyertesei a vadnyulak voltak. A fal mentén húzódó halálsávban békés, sőt, ellenség híján idilli sorsuk volt, bár amikor nagyon elszaporodtak, irtani kezdték őket, de még így is sokan megmenekültek. Lírai és szórakoztató film a berlini fal nyulairól itt látható magyarul.
Újabb cikkünk ebben a témában:
Németországnak világörökségi lakótelepe is van - 2014.10.07.
Ördögi segítséggel megépített dóm, forradalmi kialakítású lakások, kínai teaházat rejtő mesebeli kert, romantikus folyóvölgy és titokzatos középkori kolostor is van Németország 39 világörökségi helyszíne között.
