Az osztrák hüttékben az ételek és az italok a legjobbak, az olasz sírégiók vendéglátóhelyein pedig a zene. Ott a síelők már délután az asztalon táncolnak sícipőben. Kiállítás nyílt a Design Terminálon, mely a síelés örömeit és a hütték sajátos világát mutatja be.
"Síelni gyerekkorom óta szeretek, de ezen a télen, először fordult elő, hogy annyira élveztem, hogy üvöltöttem. Az ausztriai Sillianban voltunk, egy felhő sem volt az égen, a pálya meg annyira tiszta és sima volt, hogy sikítva síeltem bele a tájba" - mondta Weiler Péter médiaszakember a Travelónak első önálló kiállítása megnyitóján a Design Terminalon.
A kiállításon látható, fotók alapján készült printeket részben korábbi síelési élmények, részben pedig a hütték sajátos hangulata inspirálta. "Sok idő volt, mire felfedeztem, hogy a síelés központi helyszíne a hütte. Amikor megpihensz és koccintasz a barátokkal, az számomra legalalább olyan fontos, mint a hó és a pálya. Pont azért szeretem a síelést, mert nincs még egy sport, ami ennyire kedveredne a szórakozással. De nemcsak barátokkal, hanem gyerekkel is nagyon jó élmény. Lecsúsztok, bevárjátok egymást, együtt utaztok a síliften és beszélgettek. Ezek mindig jó, családi emlékek."
Sillian
A Budapesttől kis híján 690 kilométerre fekvő, tiroli várost körülbelül 7 óra alatt lehet elérni. A síközpont 1100 és 2407 méter magassában fekszik, 55 kilométeres pályával rendelkezik, ahol is minden nehézségi fokozat megtalálható. Hét felvonója van és egy fun parkja a snow boardosok számára. Silliant széles lejtői miatt szeretik sokan, és azért is, mert viszonylag kevés a várakozási idő. Többféle síbérletet lehet váltani, van, amelyben a buszozás és az uszoda és a wellness részleg használata is benne van.A megnyitó partin is igyekeztek azt a hangulatot visszaadni, ami a hüttéket idézi: a welcome drink Flying Hirsch volt, vagyis Jagermeister-Red Bull kombó, amelyik egyszerre melegít és egyszerre üt, de voltak más alkoholos energiaforrások is, valamint zene. A Past Perfect dj-szettjét hallgattuk.
"Az olasz hüttékre jellemző, hogy jó zenéket kevernek. Van, ahol mai zenék szólnak, van, ahol retro, de a lényeg, hogy mindig jó ízléssel válogatják. Ez az osztrákokra nem jellemző, ott még mindig a sramli megy"- mondta Weiler, majd rátértünk az ételek és hangulat összehasonítására. Azért erről a két országról beszélt részletesebben, mert ott síel a leggyakrabban.
"Ami az ételeket illeti, az osztrákok jobbak. A Germknödel, a gőzgombóc a kedvencem, szilvalekvárral, vaníliaszósszal és mákkal." Említhetjük még a májgombóclevest, a sajtos nokedklit és a császármorzsát is, mint kihagyhatatlan ételeket, italaik közül egyebek mellett a rumos tea, a Jagatee megér egy pár kört. a többi specialitásról itt írunk bővebben. "Az olaszoknál az aperók nagyon jók és a hangulat. Délután négykor zárnak a pályák, ezután nem ritka, hogy a hüttében sícipőben táncolnak az asztalon."
Bulizni azonban az osztrák síelő helyeken is lehet a zenei deficit ellenére. "Előfordult már, hogy éjszaka mentünk el bulizni, és a szórakozóhelyen láttuk, hogy sokan még sícipőben vannak, és hajnali kettő-három óra felé, amikor visszaindultunk a szállodába, láttuk, a sícipősök szintén akkor mentek a szállásukra hátukon a síléccel. "
Weiler hozzátette, gyerekkorában Szlovéniában jártak családi sítúrára, de onnan nincsenek naprakész információi. "Akkoriban minden olcsó volt ott. A másik emlékem, hogy családi videókat készítettünk. Voltaképpen semmi másról nem szóltak, mint hogy vicces síruhában megörökítettük egymást."
Arra a kérdésre pedig, hogy mi hiányzik még abból az élményanyagból, amit a síelés nyújthat, a művész így válaszolt: "Van egy olyan álmom, hogy egyszer majd nem autóval indulunk síelni, hanem repülővel. Feladjuk a síléceket és a cuccokat, és egy könnyű kézitáskával felülünk a gépre, majd nemsoká megérkezünk, és síelhetünk is."
Még két jó hely Tirolban
Az Ongo úti beszámolói alapján íme még két síközpont, amit érdemes útba ejteni ebben a szezonban.