Zoknira fel! Egyre több brit iroda száműzi a cipőket — és meglepő módon működik

A cipőmentesség mint új irodai norma

Egyre több brit cég vezeti be a „no shoes” protokollt, amely elsőre furcsa szokásként hathat, de valójában mélyebb célt szolgál: azt, hogy a munkahelyi környezet kevésbé legyen merev, távolságtartó és stresszes. A brit dolgozók körében rekordmagas a munkahelyi stressz és a kiégés, miközben az alkalmazottak egyre inkább a jóllétet helyezik előtérbe a fizetéssel szemben. Ebben a kontextusban még egy apró változtatás is, mint a cipő levétele, komoly pszichológiai hatást válthat ki.

A trend a Szilícium-völgyből indult, ahol az informálisabb munkakörnyezet a kreativitás katalizátoraként működik. A brit startupok pedig most ugyanezt a „zoknis kultúrát” próbálják beépíteni saját irodai mindennapjaikba.

A neurodivergenseknek is könnyebbséget jelenthet

Egyre több cégvezető engedi, hogy alkalmazottai cipő nélkül dolgozzanak, és az eredmények meglepően pozitívak: nőtt a nyugalom, a koncentráció és a kreativitás. Sokkal inkább „otthonos” lett az iroda, és ezzel együtt oldottabb, együttműködőbb a hangulat is.

Volt, aki úgy nyilatkozott, hogy „Az iroda önmagában is kihívás — bármi, ami könnyebbé teszi a benne töltött időt, jó a morálnak és a produktivitásnak.” És volt, aki azt állította, hogy a cipő nélküli munka a neurodivergencia bizonyos eseteiben, például szenzoros érzékenységnél is segíthet, hiszen a cipőviselés rontja a koncentrációs képességet.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy bár az első 1-2 napban mindenki számára furcsa volt a cipő nélküli munkavégzés, utána már senki nem figyelte, hogy mi van a másik lábán.

Tiszta zokni, tisztább gondolatok?

Ugyanakkor egyes cégvezetők fontosnak tartották, hogy a cipő nélküli munkavégzésre is szabályokat vezessenek be, így például betiltották a teljesen mezítlábas munkavégzést, csak tiszta, lyukmentes zoknit engedélyeznek, illetve a konyhában, a mosdóban és kültéren elvárják a cipő viselését.

De mindenki ezt szeretné? Nem biztos.

Vannak ugyanakkor olyan vezetők is, akik fenntartásokkal kezelik a jelenséget. Van, aki szerint ez csak eltereli a figyelmet a valódi prioritásokról, és volt, aki arra figyelmeztetett, hogy az informálisabb öltözködés nem mindenkit érint egyformán: „A férfiak általában könnyebben megengedhetik maguknak az informális megjelenést, míg a nőket gyakrabban ítélik meg a kinézetük alapján.”

Generációs szakadék is kialakulhat: a fiatalok a cipőtlenséget kreatív szabadságként élik meg, az idősebbek viszont a professzionalizmus hiányaként. Ezek a különbségek könnyen feszültséget generálhatnak.

Munkahelyi kultúra: nem csak asztalok és székek — érzések és pszichológia

A cipőlevétel talán apróságnak tűnik, de jelképes lépés: eltávolodás a merev céges szabályoktól, közeledés a komfortosabb, emberibb munkakörnyezet felé. A kérdés nem az, hogy zokniban vagy cipőben dolgozunk — hanem az, hogy a munkahely támogatja-e a jóllétet, a fókuszt és a kreativitást.

További munkahelyi trendekről, HR-pszichológiáról és munkaerőpiaci jelenségekről olvashatsz a Jobinfo blogján — katt ide és inspirálódj!