Székely Tamás 1972-ben, a MÁV jeligés pályázatán indult, és megalkotta azt a dallamsort, amely azóta is minden utas fülében ismerősen cseng: a D–A–H–A–Fisz–G–Fisz hangokat.
A zeneszerű jelzés nem csupán egy szignál volt, hanem egy teljesen új műszaki megoldás is. Székely nem állt meg a dallam megalkotásánál, hanem egy olyan berendezést is tervezett hozzá, amely teljesen elektronikus működésű volt, mozgó alkatrészek nélkül. Ez lett a DG-1, azaz a „dallamgenerátor 1”, amely 1973 októberében csendült fel először a Keleti pályaudvaron. A rendszer alapját a már 1964-ben üzembe állított MÁVOX hangrendszer adta, amelynek lehetőségeit Székely tökéletesen ismerte és használta ki – írja a MÁV-csoport.
Az utasok gyorsan megszerették a figyelmeztető jelzést, amelyet kedvesen Tilinkó néven kezdtek emlegetni. A MÁV később egységes utastájékoztatási rendszerének alapjává tette a dallamot, amely mára valódi hungarikummá vált. A cél kezdettől az volt, hogy a rövid motívum felkészítse az utazókat a fontos közleményekre, így váltva fel az addig megszokott, egyhangú „Figyelem, figyelem!” felhívásokat.
Székely Tamás munkája bizonyította, hogy a mérnöki zsenialitás és a zenei érzék különleges találkozása maradandó élményt teremthet. Ahogy a MÁV is kiemelte:
mérnöki zsenialitás és egy finom dallam párosításával olyan emlékezetes hangzásvilágot lehet teremteni, amely generációkon át elkísér minket
Életének 100. évében elhunyt Székely Tamás emlékét a vasúttársaság örökre megőrzi, a „Tilinkó” hangja pedig továbbra is minden utas számára a magyar vasút egyik legkedvesebb jelképe marad.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.