Még mindig sok embert vernek át az online csalók – mutatjuk, hogy védekezz

Szomorú valóságról árulkodnak a számok: 2024-ben már tízszer annyi online csalást regisztráltak, mint 2 évvel azelőtt. Ennek egyik oka, hogy a szélhámosok egyre kifinomultabb online csalási módszerekkel próbálkoznak, így még a gyakorlott internet-használóknak, de még a fiatalabb korosztálynak is egyre nehezebb felismerni, ha valaki valójában csak a pénzére vadászik. A téma kapcsán Petrányi-Széll Andrással, a G DATA vírusirtó szoftverek magyarországi szakértőjével beszélgettünk, aki elmondta, hogy milyen módszerekkel próbálkoznak a csalók, illetve hogyan védekezzünk ellenük.

Jó, ha észben tartjuk, hogy csalók mindig voltak és lesznek is. Az, hogy most az online térben ténykednek a modern világ velejárója, de lényegében ugyanolyan csalók, mint akik 30 évvel ezelőtt gázóra leolvasónak álcázva magukat idős emberek házába kéredzkedtek, majd amíg a jóhiszemű nyugdíjasok nem figyeltek, ellopták az értékeiket. Fontos azonban különbséget tenni a hacker támadások és az online térben zajló megtévesztés között. A legtöbbször ugyanis nem egy fejlett számítógépes ismeretekkel rendelkező csoport szivárog be az okos eszközeinkbe, hanem az emberek jóhiszeműségét kihasználva vesznek rá minket meggondolatlan döntésekre. Ha azonban kiismerjük módszereiket, akkor azt is tudni fogjuk, hogy miként védekezzünk ellenük. 

Az emberek vágyait és félelmeit használják ki

Az elmúlt időszak egyik gyakran előforduló csalási módszere volt, hogy az online csalók valamelyik bank nevében felhívták az ügyfelet, mondván, hogy gyanús pénzmozgást észleltek a számláján.

Ekkor a telefonközpontos rendszerint azt tanácsolja az ügyfélnek, hogy átmenetileg helyezze át a pénzét egy technikai számlára, amihez megadja a számlaszámot is. 

Hasonlóról írt korábban az Origo is, amikor ilyen módszerekkel az OTP Bank ügyfeleit vezették meg.

Gyakran előfordulnak olyan megkeresések is, amikor egy "üzletkötő" befizetőket keres az interneten, akik kriptovalutába (digitális fizetőeszközbe) fektetik pénzüket. 

Ezt látván az ügyfél újabb és újabb összegeket fizet be, azzal a tudattal, hogy a számláján folyamatosan gyűlik a pénz. A pénz valójában már rég a csalók zsebében van, a mutatós grafikonok pedig csak az átverés eszközei.

Az is gyakori, hogy a csalók valamilyen nagyon csekély mértékű összeggel küldenek egy felszólító e-mailt, például arról, hogy az internet szolgáltatónknál van 85 Ft hátralékunk és ha nem egyenlítjük ki a megadott linkre kattintva, akkor másnap kikapcsolják a szolgáltatást. 

A link azonban teljesen máshova vezet.

6 szabály, amit ha betartunk, nem fognak ki rajtunk az online csalási módszerek

1.  Használjunk titkosított vezeték nélküli hálózatot, ha pedig úton vagyunk, akkor lehetőleg ne egy nyilvános WiFi-re csatlakozzunk, hanem használjuk a mobilinternetünket. Ha laptopról kell dolgoznunk út közben vagy egy kávézóban, akkor is a mobilinternetünket osszuk meg és arra csatlakozzunk rá a laptopról.
2. Használjunk összetett jelszavakat, speciális karakterekkel, számokkal, kis- és nagybetűkkel kiegészítve. A különböző felületeken más és más jelszót állítsunk be.
3. Használjunk olyan jogtiszta vírusirtó szoftvereket, amelyekre a az európai GDPR szabályok vonatkoznak, vagyis ahol a személyes adatainkat európai szoftvereken tárolják. 
4. Használjunk kétlépcsős azonosítást.
5. Tanuljuk meg "olvasni" a domaineket, vagyis a tartományneveket. Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, pedig nem az. Szemléltetésként mutatunk egy példát is: a valami.bank.hu és a valami.bank.ru két teljesen különböző domain. Az első egy magyar oldalra vezet, a második egy oroszra. Ha a valami.bank.hu folytatódik még egy per jel után, például ekképpen: valami.bank.hu/money.ru az már megint máshova vezet.

Meg kell tanulnunk kiolvasni a böngésző címsorából, hogy milyen oldalon vagyunk, vagy épp hova akar vezetni minket a link. 

6. Nézzünk utána az ismeretlen webshopoknak. Írjuk be a Google keresőbe a nevét és keressünk rá a véleményekre. Az Árukereső oldalán szintén informálódhatunk egy webshopról.