Semmit sem örökölhet a megölt Mária után a csepeli anyagyilkos?

Mint arról a Bors is beszámolt, az nyugdíjas óvónő és édesanyja kapcsolata mindig is konfliktusoktól terhelt volt. Mária egyszerűen rátelepedett a lánya életére, és felnőttként is gyerekként kezelte. A viták állandósultak köztük, és egy heves veszekedést követően az anyagyilkos bekattant, ezért egy sodrófával többször fejbe verte az idős asszonyt, majd egy késsel leszúrta.

Az óvónő a Fővárosi Törvényszéken tartott előkészítő ülésen beismerte tettét és lemondott a tárgyaláshoz való jogáról. A bíróság 4 év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, amit Éva tudomásul is vett, ám az ügyészség súlyosításért fellebbezett. A határozat így nem jogerős. A másodfokú bíróság a bűnösség kérdését nem vizsgálja, csupán a büntetés mértékéről dönt.

Örökölhet az anyagyilkos? 

Kérdés, a szabadulása után Évának lesz-e egyáltalán hova hazamennie, illetve örökölhet-e bármit az általa megölt édesanyja után. A második kérdésre a válasz: nagy valószínűséggel nem.

Balogi Zsófia családjogi szakjogász rávilágított: a Polgári Törvénykönyv világosan kimondja: aki az örökségre érdemtelen, kiesik az örökségből.

– magyarázta az ügyvéd.

A jogszabály azt is felsorolja, ki hivatkozhat érdemtelenségre: aki a kiesett személy helyén örökölne, vagy hagyatéki tehertől mentesülne.

"Ha az örökhagyót megölő személynek nincs gyermeke, vagyis leszármazója, és oldalági rokonsága sincs, képbe jön a szükségképpeni törvényes örökös, az pedig ingóságok esetében az állam" – szögezte le Balogi Zsófia.

Ingatlanvagyon esetében a fekvés szerinti települési önkormányzat az örökös. Ha sem az állam, sem az önkormányzat nem hivatkozik érdemtelenségre, az anyagyilkos is örököl.

Létezhetnek speciális esetek is. Ha az ingatlan a gyilkos és a megölt családtag közös tulajdona, az igény a hagyatékba tartozó tulajdoni hányadra érvényesíthető.

Bár a büntetőbíróság Éva tettének értékelése közben számos enyhítő körülményt felsorolt, a polgárjogi bíróság ezeket figyelmen kívül hagyja.