2019. január 23-án valami örökre megváltozott. Három, brahiból gyújtogató kamasz csínytevése következtében leégett a Ráday utcai kollégium, és meghalt az épületben tartózkodó, 47 éves családapa, F. Zoltán. A fiúk körömlakklemosóval leöntötték az épület használaton kívüli bejáratához támasztott matracot, de a vasajtó felforrósodott, és a kéményhatás következtében lángra kaptak a belső térben szabálytalanul tárolt éghető anyagok. A lángok gyorsan továbbterjedtek. A kollégiumi gyújtogatók megbánták tettüket.
A Fővárosi Törvényszék az egyik elkövetőt gondatlanságból elkövetett közveszély okozása vétsége miatt 2 év - végrehajtásában 4 évi próbaidőre felfüggesztett - szabadságvesztésre ítélte. Két társát társtettesként elkövetett garázdaság bűntettében mondta ki bűnösnek, az egyik elkövetőt 240 óra, a másikat 280 óra közérdekű munka büntetésre ítélte.
Az ügyészség az ítéletet túl enyhének találta, ezért fellebbezett ellene. Így jutott az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára másodfokra. Ott az első ülést szeptember 18-án tartották. Az egyik fő kérdés, hogy a fiatal felnőttek tette gondatlan vagy szándékos volt.
Azt a bizonyos matracot akaratlagosan gyújtották fel, és arra, hogy az égés lehetséges következményeibe belenyugodtak, abból lehet következtetni, hogy a kamaszkorú vádlottaknak is tisztában kellett lenniük azzal a köztudomású ténnyel, hogy az égésgyorsítóval végrehajtott tűzokozás esetén oltás hiányában a tűz továbbterjedhet
– mondta az ügyész.
A matrac az ajtót nem takarta el teljesen. Attila, Sándor és Armand helyismerettel is rendelkezett.
A matrac felgyújtása után a vádlottak elfutottak, és teljesen közömbösek voltak a tűt következményeit illetően. Ezek a tudati tények cáfolják az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy az elsőrendű vádlott a matrac meggyújtásakor könnyelműen bízott abban, hogy a matrac elégésén túl más nem fog bekövetkezni. A vádlottak nem azért hagyták el a helyszínt, hogy a sérülés lehetőségét kiiktassák, hanem a lebukás veszélyét akarták elkerülni
– szögezte le a vád képviselője.
Az ügyész hozzátette: a vádlottak valóban nem tudhatták, hogy a vasajtó mögött éghető anyagot tárolnak, és a tűz az éghető anyagok folytonossága miatt rendkívül gyorsan elterjed, de azt a sötétedés utáni időpontban már nyilvánvalóan látni lehetett, hogy az épületben egyes ablakokból fény szűrődik ki, vagyis emberek tartózkodnak a kollégiumi szobákban.
A vádlottaknak tudniuk kellett, hogy az épület nem elhagyatott. A tűz terjedését az épületben belüli szabálytalanságok ugyan elősegítették, azonban magában a tűz keletkezésében nem játszottak szerepet!
– jelentette ki az ügyész, és hozzátette: ugyan a vádlottakra a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályok érvényesek, a végrehajtandó szabadságvesztés és közügyektől eltiltás mellékbüntetés szolgálná a büntetési célok elérését.
A vádlottak ügyvédei ezzel nem értenek egyet. Szerintük igazságtalan lenne a fiúkat kivonni a társadalomból. Egyikük kiemelte, hogy a kollégiumban nem is volt megfelelő tűzjelző rendszer, az épületben tartózkodókat egy kolomppal figyelmeztették, hogy hagyják el a házat. Csaknem 50 embernek sikerült időben kimenekülnie.
A Fővárosi Ítélőtábla kedden hirdet jogerős ítéletet.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.