"Tudta, hogy meg fog halni" - 11 éves kislányukat gyászolja a megtört család

Észrevettük, hogy a szokásosnál fáradtabb lett és tanulási nehézségei lettek

Ezután jött a kézremegés, amit a háziorvos elintézett annyival, hogy genetikai eredetű, mivel Abbey apai nagymamájának is remeg a keze. Később azonban látásproblémák is jelentkeztek és sok olvasás után kettős látás is. Végül egy eljutottunk egy szemészhez, majd egy MRI-vizsgálathoz

A daganat akkora volt, mint az ökle és teljesen körbefonta az agytörzsét

Nem sokkal később kiderült, hogy Li–Fraumeni-szindrómája van, ami azt jelenti, hogy a testében minden sejtből hiányzott egy létfontosságú ellenőrző mechanizmus, amely normál esetben beprogramozza a sejthalált, ha kontrollálatlan növekedés indul el. Ez azt jelentette, hogy Abbeynek szinte meg volt írva, hogy rákos lesz

Tudta, hogy meg fog halni

Útközben beszélgetéseket kellett folytatnom vele arról, mit is jelent ez. Azt találtuk ki, hogy amikor meghalsz, egy olyan parkba kerülsz, ami tele van gyümölccsel roskadozó fákkal és kiskutyákkal – mi ezt ‘kutyaparknak’ neveztük. Azt is eldöntöttük, hogy a kutyaparkban nem létezik az idő, és még esélye sem lesz hiányolni minket, mert mindannyian ott leszünk vele. Nagyon remélem, hogy ez igaz!

Az egyik legnagyobb kihívás az, hogy ez egy rendkívül érzékeny téma. Néha azt éreztük, hogy az egészségügyi dolgozók kerülték azokat az információkat, amelyek túl nehezek lettek volna

Abbey elvesztése olyan volt, mintha egy színes világból egy fekete-fehér világba kerültünk volna. Minden más ugyanott van, ahol hagytuk, de már semmi sem ragyog úgy, mint korábban. Nehezebb örömöt találni. Még mindig öttagú család vagyunk, de két külön világban létezünk (...) Nem hiszem, hogy ez valaha meg fog változni

A gyász nem csak Abbey elvesztéséről szól… a másik két lányom a diagnózis napján elveszítette a gyerekkorát. Hárman voltak testvérek, a ‘bolondos nővérek’. Így hívták magukat – de már nem