„A bőröm nem hibás, csak másképp mesél történeteket” – Több ezer emberért harcol Széles Adrienn

Hiszek abban, hogy pszichodermatológiai kezelésre van szükség, vagyis a lélek gyógyítása nélkül nem lehet a bőrt sem rendbe tenni. Egy trauma, amit valaki átélt, legyen az gyermekkori baleset, veszteség vagy félelem, képes elindítani a folyamatot

Akkoriban még tabu volt sok minden, ami a külső megjelenés különbözőségét illeti, így a vitiligoról sem beszélt senki. Azt akartam megmutatni, hogy nem kell szégyellni magunkat. Éppen jókor indultam el, mert világszerte elindult az elfogadás hulláma. ’Mutasd meg, fogadd el!’ jelszóval.

Rengeteg energiát és pénzt öltem bele. Végül rájöttem, hogy nem a szerek gyógyítanak, hanem a hit. Ha az ember felismeri, mi váltotta ki a betegségét, és dolgozik önmagán, elindulhat a gyógyulás útján. Egyszer egy gombásodás elleni krém segített, pedig nem gombás a bőröm. Annyira hittem a javulásban, hogy javult is némileg a helyzet. A csodaszerek nem mindig segítenek. Én már nem szedek semmit, másfelé vitt az élet, de vitiligo nagykövetként kötelességemnek érzem, hogy beszéljek az új kutatási eredményekről. Azt látom, hogy az emberek ma már elfogadóbbak, nem bámulnak meg az utcán, nem ítélkeznek. 2025-ben már nem beszélhetünk kirekesztésről vitiligo miatt.

Ha a bőr megsérül, akár egy tű szúrásától is, ott újabb vitiligós folt jelenhet meg. Ráadásul a pigment színe sem mindig lesz megfelelő, így a tetoválás több kárt okozhat, mint hasznot.