A kutatók szeme is kikerekedett, sorsfordító leletre bukkantak Trójában

A trójai háború sokáig csak mítosznak tűnt – egészen mostanáig. Régészek ugyanis újabb, megdöbbentő bizonyítékokat tártak fel az ősi Trója romjai között, amelyek egy brutális bronzkori ostromra utalnak. A friss felfedezések látványosan visszhangozzák Homérosz eposzát, az Íliászt.

A legenda szerint Trója veszte az lett, hogy Parisz elrabolta Helenét, a spártai király feleségét. Ezzel kirobbantotta a 10 évig tartó görög ostromot, amely végül a legendás falóval ért véget. Bár sokáig úgy hitték, mindez csupán költői fantázia, a most feltárt nyomok egyre inkább a történelmi valóság irányába mutatnak. A Canakkale Onsekiz Mart Egyetem régészcsoportja, Prof. Rustem Aslan vezetésével több tucat simára csiszolt parittyakövet, nyílhegyeket, elszenesedett épületrészeket és sietve eltemetett emberi csontvázakat talált a palota falain kívül. 

 – mondta Aslan professzor. 

A kövek és fegyverek 3200–3600 évesek, ami egybeesik a trójai háború feltételezett időpontjával, i.e. 1184 körül. A régészek által feltárt „pusztulási réteg” az egyik legerősebb bizonyíték arra, hogy Trója valóban egy hirtelen, kegyetlen támadás áldozata lett – nem pedig fokozatos hanyatlásé. A mostani ásatások a török „Örökség a jövőnek” projekt keretében folynak. A kutatások középpontjában a palota, a piactér és a védelmi falak állnak. 

A leletek között nemcsak fegyvereket, hanem csontból készült eszközöket, egy bőr páncél áttörésére használt tűt és még egy csontból készült játékkockát is találtak – ezek mind bepillantást engednek a harcosok hétköznapjaiba is. A trójai ostrom valódiságát már az ókori görög történetírók – például Hérodotosz és Eratoszthenész – is tényként kezelték, míg a római költő, Vergilius az Aeneisben örökítette meg a háború utóhatását.