Ma van a Hold Világnapja – ezért nem hisznek sokan a Holdra szállásban

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 20. 16:15

A Hold Napja a Holdon megtett első emberi lépéseknek állít emléket. Sokan azonban úgy vélik, hogy a Holdra szállás nem történt meg.

A Hold Napját minden évben július 20-án tartják. 1969-ben ugyanis ezen a napon lépett először az égitest felszínére ember. A Holdra szállást ugyan élőben közvetítettek, és a mai napig elérhetőek a dokumentációi, mégis sokan úgy vélik nem történt meg. Mutatjuk mik a leggyakoribb érvek az elmélet mellett, és hogy miért gondolják sokan, hogy a bizonyítékok hamisak.

Az iskolában úgy tanuljuk, hogy az Apollo-11 legénysége, köztük a közismert Neil Armstrong és Edwin Aldrin 1969-ben az Amerikai Egyesült államok színeiben léptek elsőként a Hold felszínére. A meglehetősen sok, az interneten fellelhető képek, videók, egyéb dokumentációk ellenére sokan még is úgy gondolják, hogy ez az esemény nem történt, meg csak megrendezték mint egy filmet. A legtöbbekben a kételkedők közül épp ezek a képek és videók kelthettek fel kérdéseket.

A Holdra szállás leggyakoribb kételyei

2019-ben a National Geographic készített egy felmérést amiben azt vizsgálták, hogy mit gondolnak az emberek a Holdra szállásról. Magyarországon az emberek több mint 16 százaléka a válaszadók közül nem hisz benne, míg az USA-ban ez a szám csupán 10 százalék. A kutatásban és a közösségi médiában is a Holdra szállást övező leggyakrabban előforduló kérdések a következők:

Miért lobog a zászló a képeken ha a Holdnak nincs légköre?
Mért nem látszanak a csillagok a fényképeken?
Hogy és ki vette fel a Holdra szállást?
Miért eltérőek az árnyékok a képeken?
Miért nem mentünk vissza a Holdra?
Hogy bírták ki a gépek a sugárzást?
Az akkori technológia hogyan tehetett lehetővé egy ekkora Holdexpedíciót mindenféle hiba nélkül?

Ezek a kérdések első hallásra, valóban elgondolkodtatóak lehetnek, azonban mindre van racionális magyarázat, csupán kicsit kutakodni kell a témában.

Holdra szállás bizonyítékai

A zászló:

A NASA képgalériájában kutakodva rengeteg képet felfedezhetünk a zászlóról. Ha ezeket kicsit jobban szemügyre vesszük láthatjuk, hogy a zászló valójában vízszintesen ki van feszítve egyes képeken még ki is lóg a rúd a zászló sarkánál. A lobogás illúzióját a zászló kihelyezésénél való megmozdítás kelthette. A légüres térben ugyanis az ilyen rezgések sokáig is elhúzódhatnak.

A csillagok:

A csillagok a háttérben azért nem látszódnak, mert a fényképező expozíciós ideje az űrhajósokhoz és a világos holdfelszínhez lettek beállítva. A csillagok fénye túl halvány volt ahhoz, hogy a kamera rögzítse. Pont mikor egy okos telefon kamerája a holdra fókuszál egy éjszakai képnél, ott is előfordul, hogy nem látszanak a csillagok.

Miért nem mentünk vissza?

A NASA oldalán a gépekről is találhatunk információkat, amiket az Apollo-11 legénysége használt. Fotó: AFP

Erre a kérdésre az a leggyakrabban elfogadott válasz, hogy szimplán azért mert nincs miért. Túl sok pénzbe kerül, és nincs ott semmi, amit még meg lehet vizsgálni.

A sugárzás:

A NASA oldalán a gépekről is találhatunk információkat, amiket az Apollo-11 legénysége használt. Ezek dierkt nagyon egyszerűre csinálták, csak egy feladatra voltak képesek, vagy csak egy feladatra fókuszáltak egyszerre, pont azért hogy kibírja a sugárzást és ne csússzon be semmi hiba.

A technólógiai fejlettség:

A hidegháború, amely Oroszország és Amerika közt zajlott, nem csak fegyverkezési, de űrversenyt is szított. Ebben az időszakban a fejlődés első számú szempont volt és nem engedhették meg a lemaradást egyik oldalon sem. A technológia nem csak manapság, de akkoriban is elképesztő léptekben fejlődött. A már előbb említett egyszerűbb gépezetek pedig pont a hibák elkerülése érdekében születtek meg.