„Kétszer is meghalt Szinti a kezemben” – elképesztő akarat és kitartás jellemzi Evelinát, aki 19 éve egyedül neveli beteg gyermekét

PUBLIKÁLÁS: 2025. július 02. 10:00

“Együtt ordítunk, ha kell, együtt sírunk és nevetünk, teljes életet élünk!" - meséli Evelina, aki nem fél bohóckodni kislányával az utcán. Igazán nagy boldogságban élnek. Szinti betegsége nem szomorítja el édesanyját, minden közösen eltöltött napnak örülnek.

Evelina egyedül neveli 19 éves lányát, Szintiát, aki speciális szükségletekkel él. Mindennapjuk tele van kihívásokkal, ám történetük nem csupán a nehézségekről szól, hanem a feltétel nélküli szeretetről, kitartásról és elfogadásról. A betegség nem akadály Evelinának és Szintinek, igazán különleges világban élnek, csupa nevetés és szeretet jellemzi napjaikat.

A betegség nem a vég, valami új kezdete

Evelina terhessége rendben zajlott, kislánya, Szintia egészségesen jött a világra, ám pár órás korában érthetetlen módon leállt a szíve. Evelina ma már tudja, abban a pillanatban az egész élete megváltozott. Bár pánikbetegséggel küzd, nem bújik a betegsége mögé, egyedül, kitartással és elképesztő energiával, pozitivitással neveli fél fejjel magasabb, 19 éves mozgás és értelmileg is sérült lányát.

Szinti egészségesen született, szép szülésem volt, még csak nem is fájdalmas, minden rendben volt, de egy órás korában meghalt a kezemben. A bölcsőhalál egy megmagyarázhatatlan jelenség, ezerből egy gyermekkel történik meg. Újraélesztették aztán két hetesen megismétlődött ugyanez: egyik pillanatról a másikra elfeketedtek a kis körmei, kirajzolódott a kis szája. Lélekjelenlétre volt szükség, ha nincs a kezemben, nem reagálok rögtön, akkor nem lenne most itt. Kikapta a szülésznő a kezemből rázta, rohantak vele, aztán ismét újraélesztették. Az oxigén hiányos állapot miatt lettünk mi ilyenek

- meséli Biró Evelina, Szinti anyukája.

Akkoriban csak egyetlen dolgot kértem Istentől, azt, hogy tartsa meg a lányomat, csak éljen, és hadd neveljem, szerethessem őt. Azóta minden megváltozott, az egész életemet átalakítottam érte. Régebben kereskedelemben dolgoztam, azóta ez megváltozott. Egy ilyen helyzetben nemcsak én akadok el, hanem sokan mások is

- teszi hozzá Evelina.

A 49 éves nő nehéz helyzete ellenére nem adja fel, szívesen dolgozna, nem kér támogatást, inkább a közösségi médiában kér munkalehetőséget, olyan munkát, ahol elfogadják, hogy ott van neki Szinti. A közösségi médián így ír Evelina:

"Egyedül nevelem Szikszai Szintiát, aki egy 19 éves életvidám, nyugodt nagycsaj, ezt csak azért írom le mert fontos szerepet játszik az életemben. :) Keresek, keresünk, olyan kis plusz jövedelmet amit egyedül vagy akár ketten is megtudunk oldani. Szintus hétfőn, szerdán, pénteken jár napközibe, így ezeken a napokon reggel 7:00-15:00-ig bármilyen időbe rugalmasan mozgok, de korlátaim vannak, pánik beteg vagyok a sok sok éves bezártságtól, de ezt nem szabad összekeverni a depresszióval."

"Egy nagyon különleges világban élünk"

Evelina bátran és őszintén beszél pánikbetegségéről. Azokról az időkről, amikor nehéz volt, és arról, hogyan találta meg a boldogságát Szinti mellett, a nyugalmat és a hétköznapok örömét.

Már gyerekkoromban is voltak pánikrohamaim, de amikor Szindikém megszületett és kétszer is meghalt a kezemben, akkor hihetetlenül erősnek kellett lennem. Aztán, amikor hároméves lett Szinti, idegösszeomlást kaptam. Szerencsére három nap alatt túljutottam rajta, mert tudtam, hogy tovább kell mennem Szintiért. Azóta többször is visszatértek a pánikrohamok, amelyeket forróság, hőhullámok és szédülés kísérnek. Szerencsére ezek általában három perc alatt elmúlnak, mert folyamatosan dolgozom magamon, fejlesztem magam. Mindezek ellenére túl vagyunk már három műtéten, két őssejt-beültetésen, és egy kilenc és fél órás gerincműtéten, amely ráadásul a Covid időszakában zajlott. Volt olyan időszak, amikor Szintinek naponta akár 18 epilepsziás rohama is volt, mellette ülve aludtam, tízféle gyógyszert szedett. Hinnem kellett benne, mert ha feladtam volna Szintikém is feladja

-meséli Evelina.

A kislányát egyedül nevelő anya azt is elmesélte, hogy milyen nehéz volt rátalálni a vidámságra, és az egészségesek között Szintibe lelket önteni. A kislányt nagyon megviselte, amikor valaki nyomoréknak nevezte, sajnos azonban ez többször is megtörtént. Szinti ilyenkor napokig mély depresszióba esett, de kemény munkával egészséges önbizalmat épített fel anya és lánya egyaránt.

Meg kellett találnom a szépet a mindennapokban. Ezt csinálni kell, nincs mese. Sok hasonló helyzetben lévő szülő, aki sérült gyermeket nevel könnyen összeroppan, és bezárva érzi magát. Nekem is nehéz volt az elején, de idővel rádöbbentem, hogy egy igazán különleges világban élünk. Szinti egy igazi jelenség: cukkoljuk egymást, viccelődünk az utcán, a nevetése a gyomrából jön, őszintén és tiszta. Nem érdekel, hogy mások megnéznek minket; ő egy zseniális kislány, teljes értékű, függetlenül attól, hogy nem tud járni vagy máshogyan fejezi ki magát. Mindenre kíváncsi, mindent szeretne megtapasztalni, még ara is vágyik, hogy elmenjen egy koncertre. Mi már mindent elviccelünk, nem úgy tekintek erre, mint egy szörnyű sorsra. Olyan, mintha összenőttünk volna. Leülünk a padra, mint a kis öregek, és nézzük az embereket. Számomra minden, a nap indításán múlik. Minden nap 4-kor kelek, mert Szinti akkor ébred. Ilyenkor indítom el magunkat a legnagyobb pozitivitással egy új, izgalmas nap felé

- zárja gondolatait Evelina.

Érdekel még inspiráló történet? Nézd meg az alábbi videót!

@borsonline
Gyöngyi kerekesszékbe került, de sose adta fel! Dani Gyöngyi egy végezetes döntésnek köszönhetően lett kerekesszékes, de ezután hatalmas harcot vívott. Szó szerint is. #ripost #Paralimpikon #Inspiráció #Kerekesszék #Vívás #Kitartás #Sikertörténet #ErőÉsBátorság #SportÉsÉlet #NemAdomFel #MagyarSport #Paralimpia #Motiváció #Éremeső #ÉletÚjrakezdés #DaniGyöngyi
♬ eredeti hang – Bors - Bors