Nincsenek szavak arra a küzdelemre, amin a Kocséron élő Kis Erzsébet és családja megy keresztül. Az asszony elveszítette szeretett kisfiát és férjét is. A rákos Dávidka közel egy évvel ezelőtt hunyt el, míg párja szinte napra pontosan ugyan akkor, egy évvel később egy brutális balesetben. Erzsébet egyedül maradt három kiskorú félárva gyermekével. Anyagilag annyira megviselték őket a tragédiák, hogy az is kétséges, hogy a nyár végéig kihúzzák.
Át kell vészelnünk a gyerekekkel a nyarat
– kezdte lapunknak Kis Erzsébet. - A kis Majával, Jázminnal és Vikivel maradtam egyedül. Ők még kicsik, így nem hagyhatom őket úgymond magukra, nem maradhatnak egyedül. Attilám balesete óta minden percben a megélhetésért küzdünk. Én nem tudok dolgozni menni, mert itt vannak a kicsik, így a jövedelmünk szinte nulla.
Az édesanya szerint párja, Attila volt az, aki a családjukban a kenyérkereső volt, ugyanis ő mindig a rákos kisfiúkkal volt a kórházban.
- Amikor Dávidkáról kiderült, hogy rákos, akkor folyamatosan a kórházban voltam vele. Szegény Attila volt az, aki állandóan dolgozott és tartotta a frontot otthon. Mindez hosszú időn keresztül ment így. Közben én is néha tudtam dolgozni, de szinte minden nap Dávidka mellett voltam így is. Azonban, amikor az én kicsikém angyalka lett, akkor megváltozott megint az életünk. Rengeteg volt a kiadásunk a temetéssel kapcsolatban, de próbáltunk fent maradni a víz tetején.
Dávidka elvesztése után egy évre jött az újabb csapás, ugyanis Attila balesetet szenvedett.
Éppen dolgozni indult kocsival a főnökével és annak az apjával
– folytatta. - Ám útközben a sofőr lesodródott és bele csapódtak a szemből érkező kombájnba. A férjem és a főnöke a helyszínen meghaltak. Engem utána a rendőrök értesítettek, hogy Attila többé nem tér haza… Azóta őt is eltemettük, egy sírban nyugszik a kisfiúnkkal. Fentről vigyáznak ránk. Azonban ahogy telik az idő és beköszöntött a nyár, én és a három kicsi megszorultunk. Most intéztem el az özvegyi nyugdíjat és az árvaellátást. Ez majd fedezi nagyjából maximum 1-2 hónapunkat, de a családi pótlék is csak 51 ezer forint, így minden forintot gondosan be kell osztanunk, mert ha nem így teszünk nem lesz mit ennünk.
Mindenki, aki csak tud, gondoljon Erzsébetre és a három félárván maradt kislányára. ITT tehetjük meg, hogy segítünk nekik!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.