Hamar az internet egyik "sztárja" lett egy brit nagymama, aki mindenre kiakadt a nyaralása alatt. A nagymama Korfura ment nyaralni, de jószerével mindenben csak a rosszat látta. Kiakadt, amiért "nincs angol étel" és a görögöknél görög fogások voltak, ahogy azt is követelte a szálloda alkalmazottaitól, magyarázzák el neki, miért esik az eső.
A szálloda igazgatója most azzal vádolta meg a nagymamát, hogy "nagyüzemben panaszokat gyártott", mivel mindenért kártérítést akar kapni. A nagymama azt állítja, ez volt "élete legrosszabb nyaralása", mert nem volt angol étel.
A 69 éves Susan Edwards május 12-én egy hét éjszakás, all-inclusive kiruccanásra indult a görög szigetre idős unokatestvéreivel, 77 és 78 évesekkel, 30 éves lányával és 50 éves másod-unokatestvérével. A westerhope-i lakos azt mondta, hogy a Lido Corfu Sun Hotel "már az első perctől kezdve szörnyű volt, ahogy odaértek".
A szálloda vezetője, Makis Triantafyllos azonban ragaszkodott hozzá, hogy a panaszok alaptalanok, és a nagymamát „szarkasztikusnak és elutasítónak” bélyegezte. A The Sunnak elmondta : „Susan már a tartózkodása kezdetétől fogva egyértelműen panaszokat szándékozott gyártani pénzügyi kártérítés reményében, odáig ment, hogy az időjárásra panaszkodott.”
A szálloda vezetője azt állította, hogy Susan követelte a személyzettől, hogy mondják meg neki: „Miért esik az eső?” És bár a személyzet mindent megtett, hogy eleget tegyen a kérésének, azt állította, hogy Susan hozzáállása „szarkasztikus és elutasító” volt.
A menedzser határozottan védte a konyhát, „bőségesnek és változatosnak” nevezve azt, „naponta friss salátákkal, gyümölcsökkel, meleg és hideg ételekkel”. Hozzátette, hogy Susan beszámolója „teljesen hamis és tiszteletlen a kulináris személyzetünkkel szemben”, mondván, hogy a Sun Hotel „világhírű és közkedvelt mediterrán konyhát” kínál, valamint egyéb, a vendégek preferenciáihoz igazított lehetőségeket – beleértve az Egyesült Királyságból származókat is.
Susan szerint egy másik vitapont az volt, hogy a szálloda nem volt hajlandó adni neki egy második szobakártyát, hogy a lánya jöhessen-mehessen, amíg ő „lefekszik”. Azt állította, hogy a szálloda azt mondta neki: „Nem, túl drága.”
Makis azonban az események egy másik verziójára emlékezett vissza. Azt mondta, Susan kapott egy második szobakulcsot, de azt „visszavonták, miután kizárólag az áramszolgáltatás fenntartására használták – a légkondicionáló a nap 24 órájában bekapcsolva maradt, még nyitott ablakok és üres szoba mellett is”. Ez a viselkedés – magyarázta – „sérti a fenntarthatósági és energiapolitikánkat”.
Susan azt mondta, nagyon várták már a nyaralást, de miután "egy meredek rámpán" kellett felmenniük a recepcióhoz, és ott csak "valami kis baklavát" kaptak fogadó ételnek, ez már elvette a kedvüket. Másnap tovább romlott az amúgy sem rózsás hangulata, amikor rájött, hogy "nincs angol étel".
A kulináris kínálatról mesélve kijelentette: „Egy reggelen ehetnél pirítóst, főtt tojást vagy valami szószt. Nem volt szalonna. Reggelire mozzarella és szeletelt paradicsom volt. Nem volt forró szalonna vagy kolbász.” Susan azt mondta: „All-inclusive volt, fejenként 750 fontot fizettünk, és nem volt étel, amit ehettünk volna, és nem ihattunk semmit. Óvatosnak kell lennem, mert fekélyes vastagbélgyulladásom van, szóval vannak bizonyos dolgok, amiket nem ehetek. Az all inclusive italok bor, lager, ouzo vagy brandy voltak. Igen, voltak üdítők, de a vízért 1,50 eurót kellett fizetnünk.”
„Egyik nap sült krumplit ettünk. Egész nap. Volt hal, szardínia és rizs – halálra untam a rizs látványát. Volt tészta és saláta. Egyik este görög est volt, és kebabot is ettünk, de azt sem tudtam megenni. Ez volt életem legrosszabb nyaralása.”
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.