Elég meredek a párhuzam, de valamiért ennek a cikknek a témája rögtön előhozta emlékeinkből Az élet szép című filmet. A történetben az olasz Roberto Benigni által alakított Guido humorral és játékkal próbálta oldani a II. világháború borzalmait, hogy gyermeke - akit vele együtt koncentrációs táborba hurcoltak - minél kevesebb traumát szenvedjen el. A jelenlegi járvány idején egészen más a probléma súlyossága, de mégis jó az irány, ha arra keressük a választ, hogy miként magyarázzuk el a gyerekeinknek a koronavírussal kapcsolatos helyzetet.
Figyeljünk oda rájuk!
Az, hogy valaki humorral tud kezelni egy nehéz helyzetet, egyáltalán nem azt jelenti, hogy nem veszi komolyan, vagy épp elvicceli. Óriási a különbség aközött, hogy valaki megkeresi a pozitívumokat a rengeteg rossz között, vagy egyszerűen csak figyelmen kívül hagyja a nehézségeket. Az, hogy miként lehet a gyerekeknek beszélni a koronavírussal kapcsolatos problémákról, a megelőzésről, hogy mennyit érdemes elmondani a valóságból, és mit lehet kicsit könyedebben kezelni, arról sokan és sokféleképpen írtak már, de van néhány olyan pontja ezeknek a beszélgetéseknek, amiben a legtöbb szakértő egyetért.
A legtömörebb összefoglaló talán az UNICEF oldalán található. Ez amolyan gyorstalpaló azoknak, akik nem tudják, hogy mi lenne a legjobb az adott helyzetben. A szervezet öt pontban foglalta össze a fontosabb tudnivalókat, melyek röviden ezek: hallgassuk meg a gyerekeket, ragaszkodjunk a tényekhez, beszéljünk a lehetőségekről, legyünk tudatosak és figyeljünk a hatóságok tanácsaira. Mivel az adott szituációban nemcsak nagyobb fizikai, hanem nagyobb érzelmi biztonságra is szükségük van a gyerekeknek, ezért nagyon lényeges a velük való kommunikáció. Adjunk nekik időt az esetleges félelmeikről való beszélgetésre, legyünk hozzájuk őszinték, de ne felejtsük el, hogy nem kis felnőttekkel, hanem gyerekekkel van dolgunk.
A feketebors esete a szappannal
De térjünk csak vissza egy picit a bevezetőben már említett humorhoz, amely a legfontosabb része a kommunikációnak. Az, hogy őszinték vagyunk, még nem zárja ki, hogy sok ötlettel tálaljuk a történéseket. Mutatunk is egy videót példaként arra, hogy miként lehet elmagyarázni házi módszerekkel a koronavírus mibenlétét.
A finn apuka fekete bors, víz és szappan segítségével szemléltette gyermekének, hogy mi történik, ha nem mos kezet szappannal, hogyan tapadnak meg rajta a vírusok (vagyis a példában a borsszemek), és mi lesz akkor, ha a szappan messzire űzi őket. Nem szépített, nem font tündérmesét a téma köré, mégis megtalálta a módját annak, hogy egy hosszadalmas kézmosós videó helyett egy jópofa kísérlettel beszéljen fiával a vírusról.
És íme, még egy példa arra, hogy egy kis játékosságot csempésszünk az ismeretterjesztésbe. Mit szólnak mondjuk a mancsaikat mosó állatokhoz?
És hogy miért ennyire fontos a tálalás? Azért, mert nem megijeszteni kell a gyerekeket, hanem felkelteni az érdeklődésüket – ez pedig azért lényeges, hogy megértsék a szabályokat, vagyis a gyakori kézmosás, a távolságtartás, a zsebkendőhasználat és a többi elővigyázatosság fontosságát.
Ne bízzuk a képzeletre!
A finn apuka ötletét lopni ér, de ha szeretnének egy hitelesebb forrást mutatni, akkor tökéletes példa Dr. Kőnig Róbert videója, aki szuper kedves doktor bácsiként beszél a gyerekekhez a koronavírusról az ő nyelvükön.
Nem felnőttesen, nem lekezelően, nem bonyolultan, és éppen ez a jó a dologban. A gyerekek unják a statisztikákat, és az őszinteség nem azt jelenti, hogy minden számadatot megosztunk velünk – ez egyébként lehet, hogy meg is ijesztené őket. Nekik arról kell tudniuk, ami az ő életüket érinti, de természetesen korosztályonként eltérő az, hogy miről és hogyan tudunk beszélni a gyerekekkel.
Nagyon jól elmagyarázza a helyzetet annak a pszichológusnak az írása is, aki épp a nyitottság és az őszinteség fontosságáról beszél, pontosabban arról, hogy a szülő vevő legyen a témára, ne söpörje a szőnyeg alá, és ne tegyen úgy, mintha semmi baj nem lenne. Az egyensúly kényes, de aki ismeri a gyermekét, az szülőként valószínűleg nagyon jól fogja érezni a határokat. Ámítani a gyerekeket értelmetlen, mert megérzik, ha valami nem tiszta; ráadásul, ahogy az idézett cikk is írja, amikor a gyerekek nem tudnak valamiért beszélni a félelmeikről a szülővel, akkor egyedül maradnak a kérdésekkel, és jönnek a fantáziák – amik sokkal vadabbak lehetnek a valóságnál.
A medve nem játék, de a korona sem az
És ha már a félelmeknél tartunk. A koronavírus a legtöbb családban valamilyen szinten napi témává válik, egyrészt azért, mert a felnőttek beszélnek róla, lehet hallani a hírekben is, másrészt maga a helyzet teremti a témát, hiszen nincs suli, nem lehet játszótérre menni, és időnként felmerül a kérdés, hogy meddig?
A szülő nem mindenható, és nem is kell úgy tennie. Meg lehet mondani, hogy a választ nem tudja senki, de nagyon sokan dolgoznak azért, hogy minden újra rendben legyen, sőt, ő maga, azaz a gyerek is rengeteget tehet érte. És akkor itt újra elő lehet hozni a kézmosás kérdését, hogy miért nem lehet most nagyihoz menni, és miért nem jöhet át a legjobb haver játszani. Nagyon aranyos videót készített a témában az RMDSZ – és most hagyjuk a politikát, mert ehhez a témához tényleg semmi köze, csak nézzék meg, hogy milyen egyszerűen és viccesen meséli el egy rajzfilm a helyzet lényegét.
Mindenkit másképp érint meg a kérdés, de attól, hogy a gyerekek a felnőttektől eltérően reagálnak vagy másképp jutnak információhoz, még félhetnek. A WHO egy Facebook-posztban adott egyszerű, könnyen megfogadható tanácsokat a szülőknek, hogy miként tudják csökkenteni a szorongást, és a helyzet miatt előálló stresszt.
Előfordulhat, hogy gyermekünk mással is szeretne a témáról beszélni, vagy egyszerűen csak szüksége van egy hangra a külvilágból. Amellett, hogy telefonon továbbra is lehet mindenkivel tartani a kapcsolatot a nagyitól egészen az osztálytársakig, nem baj, ha a nagyobbacska gyerek tud róla, hogy létezik olyan segélyvonal, amit neki hoztak létre. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány lelki segélyvonala 24 órában működik, és többek között a koronavírussal kapcsolatos félelmek miatt is egészen nyugodtan fel lehet hívni őket.
