Induljon a szabadságharc nyomába a gyerekekkel a hosszú hétvégén!

Látnivalók Pákozdtól Ozoráig

A szabadságharc első csatáját Pákozdnál vívták, mégpedig nagy sikerrel. 1848. szeptember 29-én Pákozd és Sukoró között a főként újoncokból álló sereg legyőzte a kétszeres túlerőben lévő császáriakat, mely után Jellasics fegyverszünetet kért, és visszatért Bécsbe. Maga a csata a két községtől északra található magaslatokon zajlott. Pákozd Székesfehérvártól 11 kilométerre északkeletre található, és mivel itt már a törökök ellen is sikerült egyszer emlékezetes győzelmet kicsikarnunk 1593-ban, nem meglepő, hogy egy nemzeti katonai emlékhely létesült a településen. Mint honlapjáról kiderül, a 2002-ben létrejött park legfőbb célja, hogy bemutassa az elmúlt bő másfél évszázad történelmének magyar katonai hősiességét, tehát nem csak 1848-ról láthatunk itt tárlatokat.

Ha szeretnénk több időt eltölteni a térségben, bőven akad még látnivaló. A pákozdi ingóköveket természetvédelmi terület védi, és a gravitációt meghazudtoló, hatalmas gránitsziklák között túrázhatunk. A pákozdi Hősök teréről induló rövid, könnyű körtúra bő hét kilométeres, és nagyjából két és fél óra alatt teljesíthető. A legmagasabb ponton található Pogány-kőtől pompás kilátásban lesz részünk. Gyerekekkel is végigjárható, mert összesen ötven méter meredek szakasz van benne, azt pedig körültekintéssel velük is meg lehet oldani.

Ha több napra elegendő elfoglaltságot keresnek a környéken, menjenek át a Velencei-tó túlpartjára, ahol a Dinnyési Fertőn található tanösvényt korábban már ajánlottuk. Valójában összesen három tanösvény van itt, választhatnak egy, a madarak nyomában haladó és két, a faluban haladó útvonal közül. Utóbbiak egyike az agárdi Gárdonyi Géza emlékházat veszi célba, ahol egy, az egri várról készült makettet is megcsodálhatnak a gyerkőcök. Függetlenül attól, odavannak-e a várakért, vagy sem, a dinnyési Várpark is bőven megér egy megállót, ahol akár piknikezhet is a család egy fedett asztalnál.

Pákozdról bő egy óra autóval Ozora, ahol 1848. október 7-én újabb csatára került sor, itt kényszerítették ugyanis Görgeyék fegyverletételre a hátrahagyott horvát helyőrséget. Érdemes megnézni a 2017-ben megújult ozorai várkastélyt, amelynek tulajdonosa, az olasz Ozorai Pipo, és akinek köszönhetően így egy enyhén mediterrán hangulatú kastélyba léphetünk. A várkastély földszinti helyiségeiben a Csodálatos Castello című tárlat mutatja be a vár történetét a késő gótikától az 1980-as évekig. A vár közelében lévő, szintén most felújított barokk kori Nagyvendéglőben pedig az Esterházy Fogadóközpontot alakították ki, ahol Illyés Gyula-kiállítás fogadja a látogatókat.

A két célpont között érdemes megállókat is beiktatni, ha nem is a szabadságharc, de más idők emlékére. Tácott található például a Gorsium Régészeti Park, mely hatalmas kiterjedésével és izgalmas látnivalóival órákra le fogja kötni a gyerekeket, ahol ráadásul egy 12 méteres ókori városfalra is felmászhatnak. Aztán útba esik Dég települése is, amelynek Festetics-kastélyában 2015-ben Közép-Európa egyik legnagyobb, 300 hektáros angolkertjét csodálhatják meg. A parkot három patak találkozásánál hozták létre 1813 és 1820 között Festetics Antal megbízásából, a kastély pedig a magyarországi szabadkőművesség titkos fellegvára volt. Hazánkban nem csupán az egyik legszebb, de az egyetlen látogatható klasszicista kastély is.

Kossuth nyomában Debrecenben

Budapest után Debrecen játszotta a legnagyobb szerepet az 1848-as és 49-es esemény során, a kálvinista Rómában ma is számtalan emléket őriznek erről az időszakról. Nézzék meg, de ne csak ezeket! Hiszen Debrecenben rengeteg gyerekbarát érdekességet találhat még. Ha kíváncsiak arra, szerintünk mi az a tíz ok, amért érdemes a városba utazni, akkor kattintsanak ide.

Az 1848 őszén Schwechatban elszenvedett vereséget követően félő volt, hogy Buda-Pest is a császáriak kezére jut, így született a döntés, hogy az országgyűlés költözzön Debrecenbe. A Debreceni Református Kollégium a város egyik fő oktatási intézménye, ahol az országgyűlés 1849. január elejétől május végéig ülésezett.

A városházával szemben található az Andaházi-Szilágyi-ház, melynek erkélyéről Kossuth Lajos beszélt a néphez. Az erkélyt az 1920-as években beépíttette a Mihalovics család. Szerencsére a korlátja nem semmisült meg: SZM- (Szilágyi Mihály) monogramos rácsozata ma is látható a Széchenyi utca felőli udvarban.

A Miklós utcában emléktábla őrzi azt az 1849. január 7-i pillanatot is, amikor a forradalmi kormány a városba érkezett. A kapuőr 13 órakor írta a naplóba: „Kossuth, magyarok Mózesse". De érdemes ellátogatni a Nagytemplomba is, hiszen az 1849. április 14-én itt ülésező kibővített országgyűlés történelmünkben másodszor mondta ki a Habsburg-ház trónfosztását, és ugyanezen a napon Kossuth Lajost kormányzó elnökké választották. A Nagytemplomban érdemes megnézni az orgonát és a szószéket is.

Debrecenben természetesen nem csak ennyi látnivaló van gyerekekkel. Tudták például, hogy a város víztornya megmászható? Az állatkertben tavaly színes szafarivonat indult, és nemrég érkeztek ritka hóbaglyok is. Ráadásul a nagyvárosnak a Hortobágy a szomszédja, márpedig szerintünk ez ma Közép-Európa legnagyobb nyugiszobája. A hatalmas iker-gémeskúton apa és fia mérkőzhet meg, eldöntve azt, hogy ki az erősebb, de aztán másszanak fel a körkarám és a bivalyok dagonyázóhelye közötti kilátótoronyba is, melynek felső szintjéről csodás a panoráma. A Pusztai Állatpark március közepétől október végéig minden nap 10-től este hatig tart nyitva, a Hortobágyi Madárpark pedig minden nap 9-től este 7-ig.

Ha pedig kifáradt a csapat, irány az Aquaticum, ahol március 16-án és 17-én ráadásul Aqua Manó Party-t rendeznek. A zenés családi animációk és vízi vetélkedők mellett vízi zumbára és kézműves foglalkozásokra is számíthatunk.