Kodály Zoltán 1932-ben bemutatott egyfelvonásos daljátéka az erdélyi székelyek népi szövegeire és dallamaira készült. A mű a zeneszerző második színpadi műve, zenei alapját a magyar népdalok jelentik. A darab színhelye egy székely faluban lévő fonóház, főszereplői a háziasszony és a kérője. A történet középpontjában az ő kapcsolatuk izgalmas alakulása áll. Az előadás lebilincselő, homokba álmodott látványvilágát a világhírű Cakó Ferenc élőben varázsolja a nézők elé, aki egy olyan, alulról megvilágított üveglapon készíti rajzait, amelyen jól csúsznak a homokszemcsék. A Székelyfonóra komponált homokrajz előadás az éppen elhangzó dalbetéthez és szöveghez illeszkedik majd. Vagyis a folyamatosan átalakuló rajzolt világ, a hömpölygő képek sorozata követi a darab cselekményét, pont úgy, mintha egy rajzfilm készülne élőben. Az alkotást végig óriáskivetítőn lehet nyomon követni.
A daljátékot neves énekművészek viszik színre Romvári Gergely rendezésében, Kocsár Balázs Liszt Ferenc-díjas karmester vezényletével. A szereposztásban olyan elismert énekesek hallhatók, mint Gál Erika, a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Cseh Antal, a Szegedi Nemzeti Színház szólistája, Wiedemann Bernadett Liszt Ferenc-díjas mezzoszoprán, a pécsi Horváth István tenor, Kriszta Kinga szoprán és Sárkány Kázmér bariton. De az előadáson közreműködik a MÁV Szimfonikus Zenekar; a Prima Primissima-díjas Budapesti Honvédkórus, a pécsi Misina Néptáncegyüttes, és mellettük táncosok is fellépnek. A homokanimációs látvány show-ra jegyeket 1500-tól 5500 forintig lehet találni, minderről bővebben itt olvashatnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.