Mikulástól Tomtéig 1.- Így ünneplik világszerte a karácsonyt!

A karácsonyt világszerte ünneplik, de a különböző nemzetek különféle módon emlékeznek meg Jézus születéséről. Érdemes belepillantani az eltérő karácsonyi szokásokba.

A karácsony az egyik legfontosabb ünnep a keresztény naptárban. Erről a szép ünnepről igazán elmondható, hogy ahány nemzet, annyi karácsonyi szokás. Országtól és vallástól is függ, ki hogyan emlékezik meg Jézus születésének napjáról. Szinte mindenhol szokás a karácsonyfa állítás, az üdvözletek küldése, a karácsonyi ajándékozás, az ünnepi menü és a sütemények, a vallási szertartások, az éjféli mise, vagy például a böjt tartása.

FRANCIAORSZÁG

A magyar karácsonyi szokásoktól eltérően Franciaországban főként a vallásos körökben ünneplik a karácsonyt, de ugyanúgy létezik világi megünneplése is: vannak karácsonyi vásárok, dalok, dekorációk. A gyerekek nem akasztják ki szenteste a harisnyájukat a Jézuska érkezésére, cipőiket teszik a kandalló mellé vagy a karácsonyfa alá, így Père Noël (vagyis a Mikulás) beleteheti az ajándékokat. A családok részt vesznek a karácsonyi misén, és Jézus születéséről szóló dekorációkkal (betlehemekkel) díszítik otthonaikat, melyeken más szentek is szerepelhetnek.

Franciaországban és a francia nyelvterületeken (így pl. Kanadában is), karácsony estéjén hosszú családi vacsorát tartanak, a réveillon-t. A réveil szóból származik, melynek jelentése éber - arra utal, hogy az ünneplők fenn maradnak éjfélig vagy még tovább. Az előételek között szerepel a homár, éti csiga, osztriga, libamáj is. A hagyományos karácsonyi étel a pulyka gesztenyével. A desszert az ún. Buche de Noël. Provence-ban a „13 desszert” hagyományát követik, nem hiányozhat belőle az ízesített kenyér (pompe à l'huile). A karácsonyi vacsorához minőségi bort isznak, pezsgőt vagy gyöngyöző bort, és karácsonyi énekek is felcsendülnek.

OLASZORSZÁG

Olaszországban már december 8-a is nemzeti ünnep: a Szeplőtelen Fogantatás ünnepe. A karácsonyi dekorációk ekkor kerülnek fel, beleértve a betlehemeket is, de a karácsonyfát is ekkor állítják. December 13-án - mely az év feltételezett legrövidebb napja - Szent Lúcia (Santa Lucia) napját ülik, mely katolikus ünnep Szicíliában és Olaszország északi részein. Esti gyertyafényes körmenetek követik ezt az ünnepet: a szicíliaiak Szent Lúcia 1582-ben, az éhínség idején tett csodái előtt tisztelegnek. Ezen a napon nem esznek semmit, ami búzalisztből készül. Főtt búzát esznek, melynek neve cuccia.

Az olasz területeken egyébként ugyanúgy ülik a karácsonyt, mint Nyugat-Európa más részein, de nyilván az ünnep keresztény jellege igen hangsúlyos, melyet a katolikus egyház is erősít. Sokan vesznek részt az éjféli misén és szokás, hogy nem esznek húst. A karácsonyi vacsora hagyományos halból, a tenger gyümölcseiből áll - a „hét hal ünnepe” -, melyeket a jellegzetes olasz sütemények elfogyasztása követ, mint pl. a pandoro, panettone, torrone, panforte, struffoli, caggionetti vagy a Monte Bianco. A karácsonyt december 25-én családi ebéddel ünneplik, különféle húsételeket esznek, sajtokat és jellegzetes helyi édességeket.

Az Ndocciata nevű karácsonyi fesztivált szentestén ünneplik, fáklyás felvonulással Molise-ben. A karácsonyi ajándékozás szokása régióról-régióra változik, ahogyan az is, hogy szenteste vagy karácsony első napján adják-e át a meglepetéseket. Az ajándékok a karácsonyfa alatt várnak kibontásra, azokat Babbo Natale (Mikulás) hozza, vagy maga a kis Jézus. Egyes régiókban ugyanakkor az ajándékozás Szent Lúcia napján történik, vagy később, január 6-án, vízkeresztkor. December 26. a karácsony és Santo Stefano napja.

ANGLIA

A karácsonyi időszak Angliában az adventtel kezdődik: az adventi koszorúk három lila, egy rózsaszín és egy fehér gyertyával készülnek, de a karácsonyi dekorációk sok helyen már előbb is felkerülnek. A Vízkereszttel (január 6.) végződik az ünneplés, és ha a díszítések ezután is fenn maradnak, az balszerencsét jelent. Karácsony estéjén - szenteste - az ajándékok a harisnyákba érkeznek, illetve a karácsonyfa alá, a Mikulás által.

Sok család mond történeteket a gyerekeknek Mikulásról és a rénszarvasról, sőt egyik hagyomány, hogy a rénszarvasnak sárgarépát, a Mikulásnak pedig pitét és sherry-t raknak ki, hogy segítsék az útjukat. Kevés család bontja viszont ki az ajándékokat szenteste. A királyi családban ez a szokás; a legtöbben azonban karácsony első napján nyitják ki ajándékaikat és gyűlnek össze szeretteikkel vacsorára, mely hagyományosan pulyka, áfonyával, paszternákkal, sült burgonyával és az elmaradhatatlan karácsonyi pudinggal.

A templom-látogatás kevésbé népszerű, mint korábban, a királynő beszédének megtekintése a tévében - vagy meghallgatása a rádióban - azonban hagyomány. December 26-a a „Boxing day” vagy „dobozoló nap” - mindig hétfőn tartják, ha nem hétfőre esik, akkor eltolják. Valószínűleg arra utal, hogy egykor a szolgák fadobozt vittek a földesúrnak karácsony után - vagy arra, hogy a templomi persely is doboz alakú volt, melynek tartalmát 26-án a szegényeknek adták.

NÉMETORSZÁG

Németországban, valamint Európa németül beszélő területein is megvannak a sajátos karácsonyi szokások. A németeknél régiónként változnak a hagyományok. Mikulás napján, december 6-án ajándékot kapnak a gyerekek a cipőjükbe, Mikulást gyakran kis ördög követi, feladata „megbüntetni” a rosszul viselkedőket, de persze végül nem akad dolga. A tényleges karácsonyi ajándékozás - a Bescherung - azonban szenteste zajlik. A szokás a reformációval vette kezdetét, amikor Luther Márton ajánlatára Jézus születésének napjára helyezték a hangsúlyt. Az ajándékot szimbólumnak tekintik - „Isten ajándéka Jézusban”. A katolikus régiókban ez a hagyomány.

Az ajándékokat a „Weihnachtsmann” hozza, a „karácsonyi ember”,aki Mikulásnak felel meg, vagy pedig Christkindl, aki többnyire a gyermek Jézust képviseli. Az ajándékok felnyitása után a gyerekek mindig addig maradhatnak ébren, amíg akarnak.

A karácsonyfát december 24-én reggel díszítik, és az ajándékok is akkor kerülnek alá. A mise illetve a karácsonyi vacsora után az apa általában bemegy a szobába, ahol a fenyőfa áll, és meggyújtja a fényeket, megszólaltatja a kis harangot. Sok családban ma is szokás körülállni a fát és dalokat énekelni, mielőtt felbontják a karácsonyi ajándékokat.

A vacsorát általában szenteste fogyasztják, vagy karácsony első napján. Régiónként változnak a hagyományok, de pontyot esznek az ország nagy részén, népszerű a burgonyasaláta is virslivel vagy kolbásszal. Szintén hagyományos étel, különösen a böjtölők körében a zöldségleves vagy borsóleves. A kelkáposzta főtt burgonyával, illetve sonkával, különleges kolbásszal főleg Mecklenburgban és Pomerániában szokás. Egyes családok ugyanakkor új szokásokat alakítottak ki, hús fundüt vagy raclette-et esznek. A karácsonyi süteményekből nagyon sokféle van, családtól és régiótól függ, hogy melyeket preferálják.

OROSZORSZÁG

Oroszországban, ahogyan sok más, keleti ortodox országban, a karácsonyt január 7-én ünneplik, és a nyugati államokkal ellentétben náluk ez elsősorban vallási ünnep. Január 6-án este (szenteste) hosszú ideig tart az ünneplés: beletartozik Jézus születésének ünneplése, a vecsernye, a Szent Liturgia. A templomból a családok hazamennek és elfogyasztják a szent vacsorát, mely a 12 apostol tiszteletére 12 fogásból áll. Visszatérnek a templomba a vigíliára, majd reggel liturgiára gyűlnek.

A karácsony ünneplését egyébként 1992-ben élesztették újra Oroszországban, mert a kommunista hatalom évtizedeken át elnyomta azt. Szerencsére a hagyományok megmaradtak - ezek közé tartozik, hogy az oroszok is díszítenek karácsonyfát, mely sokszor „yolka” (lucfenyő), dekorálnak, családi összejövetelt tartanak, ünneplik „Dyed Moroz” (Télapó) eljövetelét, aki az unokájával érkezik, Snegurochka-val. A karácsonyi szokásokat annak idején Nagy Péter cár vezette be Oroszországban, a 17. század végén, Nyugaton tett látogatásait követően. Míg azonban a karácsony is nagyon jelentős, a legtöbb orosz ember továbbra is az újév ünneplésére helyezi a hangsúlyt.

Cikkünk második felében az amerikai, görög, svéd, kínai és japán szokásokat vesszük górcső alá.

Nézz vissza hozzánk!