Felépült betegségéből Koltai Róbert: Új szuperprodukcióban tér vissza

A népszerű színész-rendező tavaly mozgáskoordinációs gondokkal küzdött, a végén már beszélni és járni is alig tudott.

Őszintén beszélt műtétjéről Koltai Róbert

 – kezdte a Borsnak Koltai Róbert. – Egy shunt végül teljesen megoldotta. A műtét óta megszűnt minden problémám, pedig előtte már beszélni és járni is alig tudtam. De azóta megint napi három-négy kilométereket gyalogolok lendületesen, visszatértem!

Legendás színművészek egy filmben

Koltai Róbert örül, hogy újra filmszerepet kapott, ráadásul nem mindennapi kollégákkal. Rejtélyes haláleset egy színészotthonban – ez az alaptémája a Ma este gyilkolunk című krimi-komédiának, amelynek forgatása a napokban kezdődött el. Olyan művészek jutalomjátéka ez Koltai Róbert mellett, mint Kern András, Pogány Judit, Jordán Tamás, Bodrogi Gyula, Hámori Ildikó, Bálint András, Bánsági Ildikó és Takács Kati. 

– Abban, hogy ez jutalomjáték, nagyon sok igazság van – folytatta. – 

– Az, hogy mi összejövünk, hogy egy ilyen csapat együtt lehet, az fantasztikus. Köztük, például Kern Andrissal rengeteget játszottunk együtt, rengeteg estén a Miniszter félrelép, vagy a Balfácánt vacsorára a József Attila Színházban. Most meg itt Bodrogi Gyuszival, hát olyan csapatot hoztak össze, akik már kitaláljuk egymás gondolatát. Nagyon jó a forgatókönyv, Bálint András játssza az orvost az otthonban, mondtam is neki: te vagy a színészek közt a legjobb orvos és az orvosok közt a legjobb színész. Én közel húsz napot forgatok, kíváncsi vagyok nagyon a végeredményre.

Koltai: „Lehetnék jobb nagypapa”

Koltai Róbert nem is tagadja, hogy gyógyulásában hatalmas szerepe van párjának, Ildikónak. Ő tartotta számon, mikor kell orvoshoz menni, minden lépésére vigyázott.

– Tervezzük, hogy megyünk majd pihenni, nyaralni a forgatás után, de még nincsenek konkrét tervek, nem dőlt el hová utazunk. Főleg, hogy én nemrég hagytam abba egy sorozat forgatását. De ha úgy alakul, én készen állok a következő munkára most, hogy teljesen rendbe jöttem. De persze a nyáron unokázás is, bevallom, lehetnék jobb nagypapa. Mostanában nem volt időm nagypapának lenni, de imádom őket. Szoktak jönni megnézni a színházba, azt mondják büszkék rám. De az biztos, én is büszke vagyok rájuk!