Vincze Lilla: Erdélyben barikádokon énekeltünk

Vincze Lilla: Erdélyben barikádokon énekeltünk

Vincze Lilla
PUBLIKÁLÁS: 2017. szeptember 16. 09:00
Három évtizede, hogy Júlia nem akar a földön járni, talán pont ezért nem fog rajta az idő. Ahogy az énekesnőn sem, aki ma is olyan energikus, bájos és vidám, mint mikor először énekelte legendás dalát.
Fái

Amikor elindult a pályán…

A poprockkultúra virágzott, akinek megadatott, az hatalmas sikerrel játszhatott. Ennek az „őskornak” a közepére estünk be. Az ORI szervezési része szenzációsan működött, rengeteg koncertünk volt, egymillió fölötti lemezeladás. Csodálatos, izgalmas események, hiszen közben belementünk a rendszerváltásba. A kor tanúi lettünk, meg tudtuk zenésíteni a történelmet. Az Európa visszavár, a Kérlek, ne félj! című dalunk erről is szól. A Hazafias Népfront 1986-ban be is tiltotta. Az Interpop Fesztivál győztes dala lett, de egy darabig nem engedték kiadni. Akkor már lehetett érezni, hogy lesznek változások, izgalmas időszak volt. Erdélyben barikádokon énekeltünk, bezúzták a lemezeinket, vittünk segélycsomagokat, később a Bikinivel is. Hál’ istennek, ez szellemi, intellektuális forradalom volt.

A fesztiválon engedték előadni a dalt?

Mindenféle háttér nélkül kezdtem a pályát, de azt tudtam, a kulturális érvényesüléshez kell szerencse és bátorság is. Ahogy ma, úgy akkor is az volt a fontos, hogy legyen lemezed, szerepelj a tévében, ismertté váljon a zenekar, amihez meg kellett jelenni egy táncdalfesztiválon. Csak úgy nem kezdhettél, a kiadónak kellett elindítania a tehetségeket, ezért az utcáról bátran besétáltam Erdős Péterhez a Kérlek, ne félj!-jel. Péter mondta, hogy nagyon tetszik neki, de ezzel problémák lesznek. Egy ilyen helyzetben bizarr a szöveg, féltett, kérte, hogy írjuk át. Később elszántan visszamentem és mondtam: megbeszéltük a fiúkkal, nem írjuk át. Szerintem Erdős pont azért indított, mert látta a hitet, hogy kiálltunk az igazunkért.

Hogyan született a Júlia?

Júlia története a törökbálinti stúdióból indult, ami egy gyönyörű villában volt, és van még ma is. Elkészültünk a lemezzel, de még volt időnk. Másnap korán reggel mentünk a farkashegyi repülőtérre forgatni, nem volt érdemes hazamenni. Maradtunk, pihengettünk abban a gyönyörű környezetben, és közben improvizálgattunk. Így születtek a dalok, ha nem volt meg a szöveg, halandzsáztam, angol, magyar, francia szavakkal. Ez lett a névjegyünk.

Hogy került a Júliába a német szöveg?

A mai napig nem tudom megmagyarázni. Volt benne valami németes menetelős ritmus, aztán jött egy különleges érzés. Ránéztem a hangszerekre, megláttam az Oberheim szintetizátort, így lett ebből a szóból a német sor.

Nem értelmes szöveg?

Semmi értelme nincs, halandzsa. Lachs Lajos a feltalálója, de Karinthy és Kosztolányi tette ismertté a halandzsa nyelvet. Tehát irodalmilag igazolt a létezése, én csak használom. Sokféle nyelvet beszélek így. A címadó dal, a Napoleon Boulevard végig halandzsa! A Júliánál becsületesen megtanultam a halandzsámat, de ezt a dalt mindig másként énekelem. Lehetetlen playbackelni.

Boldog?

Igen. A mi életünket nehéz követni, emiatt történtek a sorsomban olyan változások, aminek következményei lettek. De a zene örök kiindulási pont maradt, mint egy iránytű, ami segít eligazodni. A szakmám a szerelmem is, és ennek nagyon sokat köszönhetek. A nyarat végigkoncerteztük a megújult Lilla és a Napo­leon Boulvard-ral. Most vasárnap Bánffyhunyadon kamarazenélünk Doka Attilával, Kovács Sára Diznával. De énekelek templomokban, és van egy művészeti klubom, ahol legközelebb a rejtélyes Seuso-kincsekről lesz szó.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.