Elnéptelenedtek az utcák, megugrott az áramfogyasztás és csökkent a bűnözés, amikor a hetvenes években A tavasz 17 pillanata című szovjet kémsorozatot vetítették.
Főhőse, Max Otto von Stirlitz és megformálója, elképesztően népszerű lett hazájában és Magyarországon is. Hasonló rajongásra 2016-ban nem számíthattunk, de sokakat ma is képernyő elé ültetett az M3-on újra vetített sorozat.
Pedig a béketábor James Bondjáról szóló filmet a KGB rendelte azért, hogy javítson a gyűlölt titkosszolgálat megítélésén. A rendező, Tatyjana Lisznova mindent megkapott a forgatáshoz, és a legjobb szovjet színészek közül válogathatott. Alighanem ez a második világháború vége felé játszódó kémtörténet sikerének titka: még az epizódszerepekben is nagyszerű alakításokat láthatunk. A KGB akkori vezetője, Jurij Andropov kérése volt, hogy – az NDK-s elvtársak kedvéért – a náci tiszteket ezúttal ne szadista idiótának ábrázolják. Lisznova ezt a kérését túlteljesítette, emiatt a nyugati cigit szívó, Mercedesszel közlekedő, eszes, kulturált SS-tisztek sok szovjet kisiskolás kedvencei lettek…
Az igazi sztár azonban a jóképű Vjacseszlav Tyihonov volt, holott véletlenül kapta meg a főszerepet, mert épp nem akadt más sármos férfiszínész, aki szabaddá tudta tenni magát a hosszú forgatásra. Népszerűsége évtizedek alatt sem kopott meg. 2009-ben ő nyerte a közvélemény-kutatást, amelyen azt tudakolták, hogy az orosz nép melyik mozihőst látná szívesen az elnöki székben. Ugyanebben az évben kézzel kiszínezték a 840 percnyi film minden kockáját.
A sorozatot a pártvezető, Leonyid Brezsnyev is imádta, többtucatszor nézte meg vetítőjében, de a tévében sem szalasztotta el, emiatt egyszer még a Központi Bizottság ülését is elnapolták. A film alkotóit személyesen tüntette ki. Borisz Jelcin is Tyihonov-rajongó volt – ő is kitüntette a színészt –, Vlagyimir Putyin pedig bevallottan a sorozat hatására lett titkosügynök, és kormányfőként, 2009-ben poszthumusz kitüntetést adott a főhőst alakító művésznek.
