Gombos Edina és Alberto: Várjuk, hogy négyesben legyünk

Milyen ajándékot adtak egymásnak?

Edina: Alberto egy sportos karórát kapott. Elegáns órája több is van, de nemrég elkezdett intenzíven sportolni, ami heti három-négy alkalmat jelent, és én ezt megtámogattam egy speciális órával. A pulzusszámolástól kezdve sok mindenben segíti majd őt.

Alberto: Gyönyörű fehér okostelefonnal kedveskedtem neki, egy elegáns tokkal kiegészítve. Remélem, erre jobban vigyáz majd, mint a mostanira, amit állandóan elejt és összetör.

Hogyan töltötték a karácsonyt, és az önök kis ünnepe mennyiben tér el a kubai szokásoktól?

Edina: 24-én közös fadíszítéssel indult a nap. Alberto a lányunkkal dekorált, én pedig főztem és közben beszélgettünk, csipegettünk a finomságokból. Meghitt napunk volt. A fa alá készítettük az ajándékokat, de mielőtt kibontottuk volna, együtt megvacsoráztunk. A 25-ét anyukámnál, nagy családi körben töltöttük. Kubában nem ilyen szép a ka­rá­csony. A 30 fok, a salsa és az ottani temperamentum nekem nem illik ehhez az ünnephez.

Alberto: Kubában korábban tiltották az ünneplést, mint minden egyházi dolgot. Mára már enyhült a rendszer, vagyis lehet karácsonyfát állítani, ajándékozás viszont továbbra sincs. A szüleim a házunk teraszán várják finom ételekkel a családot. A magyar karácsonyok meghittebbek, szebbek, az ételek is finomabbak, csak azt sajnálom, hogy soha nincs ilyenkor nagy hó.

Kislányuk, Mirike hamarosan kistestvért kap. Megváltozott az életük, amióta tudják, hogy bővül a családjuk?

Edina: Igazából még nem. Egyelőre a ráhangolódás időszakát éljük. A Mi lesz, ha…? – kérdésekre keressük a válaszokat, tervezgetünk és próbáljuk a lányunknak előkészíteni a terepet, hogy kistestvért kap. Nem szeretnék, ha úgy élné meg a baba születését, mintha kitúrták volna őt a helyéről. Most nagyon boldogok vagyunk, kerek az életünk.

Alberto: Folyton tervezgetünk, hogy mindennel elkészüljünk az érkezéséig. Nagyon várjuk már, hogy négyesben legyünk. Még nehéz felfogni: újra babázni fogunk.

Trónörökös érkezik önökhöz. Kislányt vagy kisfiút álmodtak maguknak?

Edina: Tudtam, hogy Alberto másodszorra örülne egy kisfiúnak. Ez volt a titkos vágya. Mellettem volt az ultrahangvizsgálatokon, állandóan kémlelte a monitort, és mindenben, például a köldökzsinórt látva is kereste a kicsi megkülönböztető jegyét. Aztán egyszer az orvos mondta, hogy na, apuka, most lehet nézni és örülni.

Alberto: Teljesült az álmom. Kisfiút szerettem volna a lányunk után. Így lesz tö­ké­le­tes a csa­lá­dunk.

Apás szüléssel jön világra? S mi lesz a neve?

Edina: Még mi sem tudjuk. ­Listázunk. Nem könnyű nevet választani a Costafreda vezetéknévhez. Picit bajban is vagyunk. Valószínűleg kérvényeznünk kell, hogy a kiválasztott nevet engedélyezzék majd. Addig is kicsi fiamként emlegetem, amikor beszélek hozzá. A szülésről sem „állapodtunk meg” még Albertóval, de mivel az elsőnél is ott volt velem, így feltételezem, ezúttal sem lesz másként.

Alberto: Van néhány kedvenc nevünk, azokból választunk egyet. Biztosan latin név lesz, mert a magyar nem illik az én spanyol családi nevemhez. A feleségem kilenc hónapig hordja a gyerekünket a pocakjában, ez csodálatos, de nehéz dolog. Az a minimum, hogy ezek után vele leszek a legnehezebb pillanatban, a szüléskor is. Amúgy is látni szeretném a gyerekem születését. Addig meg arról ábrándozom, vajon hogy fog kinézni, milyen lesz. Gyakran simogatom Edina pocakját és beszélek a kis­legényhez.

Nagyobb odafigyelést, szeretetet igényel egy kismama?

Edina: Talán igen, de most sokkal nyugodtabb vagyok, érzékenynek pedig mindig is érzékeny voltam. Állítólag árad belőlem a harmónia. Határozottan állíthatom, hogy boldog kismama vagyok.

Alberto: Próbálok sok mindent átvenni tőle. Például a bevásárlást, mert nem engedem cipekedni. Mindig figyelmeztetem telefonon, hogy egyen meleg ételt, gyümölcsöket, igyon sok folyadékot, és ne emelgesse a lányunkat.

Hogyan lehet várandósan megőrizni a nőiességet? Miként látja egy nő és egy férfi a nőiesség fontosságát a várakozás kilenc hónapja alatt?

Edina: Nem számolom a kilókat, inkább igyekszem csinosan öltözködni, és élvezem, hogy most ragyog a bőröm, dúsabb a hajam a várandósságnak köszönhetően. Gyakran dicsérnek meg a férfi kollégáim, és mondják nekem, hogy milyen csinos kismama vagyok. Ezek a bókok nagyon jólesnek!

Alberto: Azt mondják, a terhesség megszépíti a nőket, és ez tényleg így van! A feleségemből harmónia árad, folyton mosolyog, ez pedig nagyon tetszik nekem. Ráadásul nem hagyja el ma­gát, nem jár zsákruhákban. Mindig csinosan lép az utcára.

Árulják el: ha összezördülnek, milyen nyelven veszekszenek?

Edina: Magyarul. Már a magyar nyelvre van ráállva Alberto agya is. Szeretem átbeszélni a problémákat. Duzzogok, aztán kidurran a lufi, és muszáj beszélnünk. Alberto inkább befelé forduló típus. Egy-egy összeveszésbe valósággal belebetegszik. Mélyen érinti, mégsem teszi meg az első lépést a békülés felé. Lassan tíz éve beszéli a nyelvünket, mindent megért, mindent tud. Sokszor rá is kell szólnom, mert én azt szeretném, ha a gyerekkel spanyolul beszélne, de elfelejti, és hozzá is magyarul szól.

Alberto: Ritkán veszekszünk, szeretjük a nyugalmat. Legalább otthon ne legyen küzdelem, viszálykodás, harag... Ha valamin összekapunk, akkor magyarul, és szerintem Edina kezdi a békülést.

Mi a másik leidegesítőbb szokása?

Edina: Alberto nagyon késős. Nehezen tudja tartani az időkorlátokat, lazán veszi. Ez a kubaiakra egyébként általánosan jellemző.

Alberto: Mindig pakol, takarít. Szóval a rend a mániája.

Nehéz az együttélés az ismert ember–civil ember vonatkozásában?

Edina: Itthon nem vagyok ismert ember, ez nem része a mindennapjainknak. Feleség és anya vagyok. Az, hogy a televízióból sokan ismernek, akkor válik nyilvánvalóvá, mikor elmegyünk ide-oda, és az emberek megnéznek vagy épp megszólítanak, de akkor is kezelhető.

Alberto: Miért kellene az együttélést ennek befolyásolnia, főleg tíz év házasság után? Otthon ő nem sztár, hanem a feleségem.

Pocakosan meddig láthatjuk a TV2 kép­ernyőjén?

Edina: Február végéig. Addig be vannak tervezve a forgatások. Az Aktívon kívül még két műsort csinálok. A Hungaricumok elég macerás, utazgatós. A kétperces műsort egy napig forgatjuk. Az Egészségklinika is jövős-menős, egyik kórházból ki-, a másikba berohanok, viszont nagyon élvezem a munkám.

Alberto: Ameddig jól érzi magát és bírja a munkát. Imád dolgozni, így nem tartom vissza, rábízom a döntést.