Összezsúfolják az állatokat, futószalagon elletik őket, szopós korban adják el a kölyköket – ők a szaporítók, akik csak pénzforrást látnak a kis kedvencekben. Tornóczky a tyúkszemükre lépett.
Összesen tíz, egyenként 80–200 ezer forint értékű, ritka fajtájú macskát mentett meg Tornóczky Anita csapatával, az Állatvédőrséggel. A Maine Coon típusú nyolc felnőtt állat és két kölyök egy két és félszer két és fél méteres szobában tengette az életét egy csömöri szaporítónál, amikor az állatvédők rájuk bukkantak. A Maine Coon nagytestű, 8-10 kilósra is megnövő amerikai macskafajta – már csak a méretük miatt is kínzás volt nekik az apró ketrec.
A macska- és kutyaszaporítók évente milliárdos kárt okoznak a be nem fizetett adók által, ráadásul a házi kedvenceket rettenetes körülmények között tartják. A cicák és kutyák sokszor genetikai betegséggel küzdenek, sem oltást, sem egyéb gyógyszereket nem kapnak.
– A Fővárosi Közterület-felügyelet egyik alkalmazottjának a barátnője értesített minket a macskákról. Vásárolni akart egyet, ám amikor meglátta, hogy milyen körülmények között tartják a jószágokat, sírva jött el és hívott minket – magyarázta Anita hangsúlyozva: a genetikailag örökletes betegséggel élő állatokat szaporítani bűncselekmény, a csömöri telepen azonban erre is volt példa. A macskák közül ráadásul kettő alultáplált volt, egynek pedig a szája is fekélyes. Őt még mindig kórházban ápolják.
– Ez még nem állatkínzás, csak gondatlan tartás, amiért súlyos pénzbírság jár. Ennek elkerülésére a tulaj inkább átadta nekünk a macskákat és még négy felnőtt és egy kölyök Yorkshire terriert – folytatta Tornóczky.
A jelenség nem ritka: évente több ezer állat kerül ki a szaporítók ketreceiből a gyanútlan vásárlókhoz.
– Volt olyan szaporító is, aki egy 12 négyzetméteres, pici konyhában tartott 53, egyenként 40 ezer forint értékű uszkárt – mondta Anita.
Nem csoda, hogy a szaporítóknál a rendes ár töredékéért lehet kutyát vagy macskát kapni. Egyesek szerint azonban nem is olyan veszélytelen ujjat húzni velük. Anita erről így vélekedik:
– A szaporítók általában interneten vagy újságban hirdetnek, eldobható telefonkártyát használnak, folyamatosan költöznek, a rendőrség sem tud velük mit kezdeni. Próbavásárlásokkal szoktuk lebuktatni őket – mesélte az akciófilmekbe illő praktikákat Tornóczky.
A most kiszabadított állatok 90 százaléka már új gazdára is talált.
›› Kölykök, futószalagon
A szaporítók, ellentétben a tenyésztőkkel, nem a minőségre, hanem a mennyiségre mennek. A tenyésztők jól tartják az anyaállatokat, figyelnek az apára is, orvosi vizsgálatokat végeztetnek a genetikai betegségek kiszűrésére, és legalább két évet várnak két alom között. A szaporítók félévente elletik állataikat, a kölyköket pedig oltás nélkül, sokszor betegen, nyolchetes koruk előtt már eladják – vázolta a helyzetet Anita.
