Harminc évvel az első bemutató után, Alföldi Róbert rendezésében újra „Felkelt a napunk”, vagyis a legendás rockopera dallamaitól volt hangos szombaton a szegedi Dóm tér.
A Nemzeti Színház egykori igazgatójának rendezése igencsak megosztotta az országot, mint ahogy a darab is egy megosztott Magyarországról szól – annak minden aktualitásával együtt… A rendező egyébként ezt maga is így gondolja, hiszen szerinte a darab minden eddiginél aktuálisabb és nem bánja, ha vitákat generál vele.
– Volt energiája az előadásnak, és a közönség is vette a lapot – mondta az előadás után munkatársunknak a rendező.
Alföldi kortárs előadást álmodott a színpadra: kortárs jelmezek helyett a szereplők mind a mai kornak megfelelő ruhát kaptak, Koppányékat például kereszttel döfték le, Nagy Feró pedig Trabanttal érkezett a színre, amelynek egyetlen díszlete egy gigantikus rozsdás vas korona volt. A modernitás is sokaknál kiverte a biztosítékot:
„Azért a magyarság egy őstörténeti pillanatát farmerben előadni, mikoris István idegen segítséggel az ellentábor vezérét meggyilkolta és az ország akkori bő harmadát kiirtotta, elég profán” – írta egy internetes hozzászóló.
Ennél azonban sokkal szélsőségesebb vélemények is napvilágot láttak a különböző honlapokon, fórumokon, volt, aki egyenesen keresztény- és magyarellenesnek tartotta a darabot, s azt is megkérdőjelezte, hogy Szörényi Levente valóban adta-e nevét a darabhoz.
Az tény azonban, hogy az előadás végén a közönség állva ünnepelt, s a modern feldolgozású új darab a Szörényi Levente–Bródy János szerzőpárost is lenyűgözte, akik szerint Alföldi új fejezetet nyitott a rockoperák történetében.
– Jó ízléssel és jó intelligenciával oldotta meg – mondta a rendezésről az előadás után Szörényi Levente.
A közönség, akárcsak a színdarab szereplői, a végletekig megosztott: az előadásért rajongók megrohanták az Aréna pénztárait, hogy már a főpróbára jegyet vehessenek, az ellendrukkerek pedig tüntetést szerveznek ellene a világhálón.
Elfáradt Stohl?
A színészi teljesítményről kevés szó esik: sokan dicsérik Stohl András, mint Koppány játékát, de aggodalmakat is lehet olvasni: „Mintha elfáradtak volna a hangszálai, az Istvánnal énekelt Elkésett békevágy című számban számomra már-már az élvezhetetlen kategóriát érintette” – írta az egyik szegedi hírportál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.