Fenyő Iván ismételten Hollywood felé kacsingat. Szerepet kapott a HBO csatorna égisze alatt forgatott Borgiák című történelmi sorozatban. A jelenete olyan jól sikerült, hogy a film hivatalos trailerébe is bekerült Fenyő Iván kardvívós csatája. Interjú.
Ön egyszer már megégette magát Hollywoodban. A Bőrnyakúak című filmben, kíméletlenül kivágták az ön által megformált tengerészgyalogos karakterét. A forgatást fiaskóként élte meg?
Egyáltalán nem éltem meg kudarcként. Nagyon jól éreztem magam a forgatáson, rengeteget tanultam, hasznos tapasztalatokra tettem szert. Részese lehettem egy igazi hollywoodi produkciónak. Hogy bizonyos jeleneteimet kivágták, az teljesen természetes egy filmnél, pláne ott, ahol nem én vagyok a főszereplő. Filmkészítéskor mindenkinek alá kell rendelnie magát a film mondanivalójának. Csak szuperlatívuszokban tudok beszélni a forgatásról.
A Borgiák című film trailerében kiváló angolsággal szólal meg. Anyanyelvi szinten beszéli az angolt?
Nem beszélem anyanyelvi szinten az angolt. Ahhoz angolszász országba kellett volna, hogy szülessek. Örülök, hogy ezt a benyomást keltettem, sokat dolgoztam rajta. A kiejtésen állandóan kell csiszolni.
Az ön korosztályából egyre több színész próbálkozik Hollywoodban megvetni a lábát. Mit gondol, nem lenne egyszerűbb első körben inkább Európában próbálkozni?
Szerintem Amerika még mindig nagyobb lehetőségeket nyújt, mint Európa. Az én szívemhez nagyon közel áll az Egyesült Államok, ezért is szeretek ott tartózkodni. Teljesen megváltozik a magatartásom, amikor kint vagyok. Sokkal nyitottabbá válok. Nyilván ha Németországot szeretném, akkor abban az országban gondolkodnék. Másrészt én angolul beszélek, ami behatárolja a lehetőségeimet.
Visszatérve Magyarországra: tavaly kirándulást tett a televíziózás világá-ba, ahol Kovács Patríciával műsort vezetett. Döntésének egzisztenciális okai voltak vagy kihívásként élte meg a tévézést?
Egzisztenciális okai is voltak nyilván, hogy elvállaltam a tévézést, de persze egy új tapasztalatot jelentett ez nekem, más oldalaimat is meg akartam ismerni, jó feszegetnem a saját határaimat, amihez kiváló terepet nyújtott a televíziózás. Fontos, hogy az ember, amikor csak tud, kilepjen a komfortzónájából, csak így fejlődhet. Jelen esetben a televíziózást kihívásként éltem meg. Szerettem.
Ha felkérnék egy élő show-műsor konferálására elvállalná?
Lehet, hogy elvállalnám, a körülményektől függ.
Ön szabadúszó színész. Nem hiányzik mégiscsak egy anyaszínház?
Nem, nem hiányzik az anyaszínház! Nem szeretem a kötöttséget. Nem akarom, hogy egy darab, egy színház vagy egy ország lekössön. Ha már egy színháznál vagyok, akkor lekötöm magamat, pontosan az ellentéte, mint amit én szeretnék. Persze valami biztonság kell, de ezt inkább belülről szeretném érezni, mint kívülről.
Meghökkentem, hogy nem egy nagy hatalmú menedzseren vagy sajtóson át vezet Fenyő Ivánhoz a hivatalos út. Ennyire szerény vagy ennyire kevés a sajtós felkérése – amit azért nehéz elképzelnem.
Azért nálam is van szűrő, hiszen a Facebookon egy adminisztrátor kezeli a rajongói oldalamat. Az oda érkező felkérésekről az adminisztrátor értesít. Ha hozzám érkezik, akkor magam válaszolok, hiszen nincsen felettem, mellettem senki, én vagyok önmagam főnöke. És miért is ne viselkednék hétköznapi emberként? Az vagyok én is. Amerikában van menedzserem, aki egyengeti a kinti dolgaimat.
Ön életvezetési tanácsokat is ad. Szeptemberben előadást tart Minden ember legfőbb vágya a boldogság megtalálása címmel. Ön megtalálta a boldogságát?
Azt gondolom, hogy bizonyos dolgokat nagyon jól látok. Vannak olyan gondolataim, amiket szerintem hasznos az emberekkel megosztanom. Saját eddigi tapasztalataimat a lent- és fentlétről. Mindkettőben bőségesen volt részem. Voltam nagyon lent és nagyon fent. Ezek tapasztalatok, amiket jól látok, hitelesen át tudok adni.
Nem túl nagy felelősség ez? Mennyire tartja magát hitelesnek?
Én a boldogságról elmondom a gondolataimat. Elmondom, hogy én hogyan látom az ehhez vezető utat. Én elég jól haladok arrafelé, hogy megtaláljam a boldogságomat, és néha már úgy érzem, hogy itt is van velem, aztán megint elmerülök ebben-abban. Lehet, hogy vannak olyan gondolataim, amik hallatán másokban is kigyullad valami, ezáltal segítségére lehetek. Éreztem már igazi boldogságot, van mihez viszonyítanom.
Ön közismerten vonzódik a buddhista valláshoz. Mi vezérelte kelet felé?
Persze, nem volt ez mindig így, hiszen én megtapasztaltam az élet árnyékos oldalát is. Akkor keresi az ember a fényt, ha már megmerítkezett a sötétségben. Voltak olyan korszakai az életemnek, amikor teljesen tudattalanul éltem, más volt az értékrendem. Nem volt boldog az életem, és azt éreztem, sokat szenvedek, sok a fájdalom. Egy idő után óhatatlanul az ember elkezd keresgélni valami más után. A sok lé-ha dolog meg-élését követően az ember elkezd gondolkodni. Engem egy baleset késztetett arra, hogy átértékeljem az eddigi életutamat, és más irányba tereljem az életemet.
Ön tavaly töltötte be a krisztusi kort. A férfiak az első komolyabb számvetést harminchárom éves korukban végzik el. Magába nézett?
Én minden egyes születésnapom alkalmával magamba nézek. A legutóbbi születésnapomat is úgy ünnepeltem, hogy egy hegyen gyertyát gyújtottam, és néztem az eddigi életemet, s próbáltam az általam feltett kérdéseimet megválaszolni. Számvetést készítettem.
Életút
Nyolcvanas évek
Budapesti értelmiségi szülök gyermeke, egy lánytestvére van, aki dzsesszénekesnek tanult, később egy tehetségkutatóban is kipróbálta magát. Művészi vénáját a szüleitől örökölte, akik fiatalabb korukban maguk is énekeltek, színészkedtek.
Kilencvenes évek
Biológia-kémia szakos a budapesti Szinyei Merse Pál Gimnáziumban. Tizenöt évesen kerül először közelebbi kapcsolatba a színjátszással Földessy Margit Színi-
tanodájában.
Édesapja informatikus, édesanyja szabadalmakkal foglalkozik. Szülei az orvosi egyetemre szánják, az érettségit követően az Új Színház Stúdiójában tanul tovább.
Két-három év kilengést követően harmadik nekifutásra veszik fel a Szíművészetire.
Kétezres évek
2003: diplomázik a Színművészeti Egyetemen Máté Gábor és Horvai István osztályában. Évfolyamtársa többek között Jordán Adél illetve Kovács Patrícia, akivel több közös, nagy sikerű mozifilmben szerepelnek együtt. Diplomamunkáját Anthony Hopkinsból írja.
Máté Gábor hívására a Budapesti Katona József Színházhoz szerződik le, ahol jelentős szerepeket bíznak rá. Első jelentősebb moziszerepét.
2004-ben a Miskolci boniés-klájdban kapja.
2005: Sam Mendes meghívására Hollywoodban forgat a Bôrnyakúak című filmben, ahol Pinko tengerészgyalogos szerepét osztják rá.
A kétezres évek második fele Fenyő Ivánról szól. Hiszen olyan nagy kasszasikerekben kap főszerepet, mint a Kútfejek, a Szabadság, szerelem, az SOS szerelem, a 9 és ½ randi és a Made In Hungaria.
2007: Fenyő Iván súlyos autóbalesetet szenvedett, aminek a hatására, átértékelve az életet a buddhista vallás felé fordult.
2013: Kovács Patrícia társaságában debütáltak a Super Mokka műsorvezetői székében. A Borgiák címû történelmi sorozatban kap epizódszerepet.
Sportok szerelmese
Gyerekkorában kilenc évig dzsúdózott, amit napjainkban újra „elővett”, és brazil dzsiudzsicuzik is. Otthonában rendszerint fekvőtámaszokat csinál, emellett rendszeresen fut is. Van, hogy húsz kilométeres távokat teljesít hegynek fel, hegynek le.
A barátaival már kétszer végigcsinálta a hírhedt Kinizsi teljesítménytúrát – körülbelül száz kilométer gyaloglás 2600 méteres szintkülönbséggel. Rendszeresen lovagol és a Borgiák kedvéért kardvívóedzéseket is vállalt.
