A horrorirodalom legnépszerűbb írója, művei 350 millió példányban keltek el. A hírek szerint a 65 éves író hazánkba látogat. A következő részben a siker árnyoldalairól mesél.
A Carrie kirobbanó sikere megváltoztatta King életét, végre főállásban azt csinálhatta, amit mindig is akart: regényt írt és ír ma is. Munkamódszerét, amelyet más szerzők is igyekeznek követni, így foglalta egyszer össze.
– Mindennap meg kell írni minimum egy oldalt. Ez csupán háromszáz szó naponta, de így egy év alatt elkészül a könyv – mondta King, aki ennél azért általában keményebben dolgozik, napi öt-hat oldalt is megír. Így aztán a kimondottan termékeny alkotók közé tartozik, saját nevén ötven regénye és több mint kétszáz elbeszélése jelent meg, több könyvet pedig más szerzőkkel közösen jegyez.
A hetvenes évektől 1985-ös lelepleződéséig Richard Bachman álnéven is publikált, az egyik legismertebb a Sorvadj el! című regény. King könyveinek sajátossága, hogy sok ponton találkoznak egymással, karakterek és nevek bukkannak fel újra és újra, de az író zsenialitását mutatja az is, hogy mégsem ismétli önmagát alkotásaiban.
A Carrie után – az első regénye volt, amelyet filmre is vittek –, sorban jöttek a remekművek: a Cujo, a Christine, a Tortúra és 1977-ben a legismertebb regény: a Ragyogás. Stephen King egyszerűen képtelen volt kezelni a hirtelen jött népszerűséget.
– Újságírók, fotósok és rajongók szállták meg a környéket – emlékezett vissza egy szomszédja. – Az utcára sem tudott kilépni, egyből kisebbfajta tömeg csődült köré. King pedig az alkoholhoz és a drogokhoz menekült, saját bevallása szerint tíz évig élt folyamatos kábulatban.
– Nem is emlékszem arra az időszakra, amikor például a Rémkoppantókat írtam – mondta el egyszer, majd hozzátette, hogy ez számos más művére is igaz. King egyébként a népszerűségen kívül a gyerekkori negatív élményeket, a szegénységet és a nélkülözést is okolta a függőség kialakulása miatt.
– Csak egy szerencsétlen gyerek voltam, tele félelemmel és rémálmokkal. Volt, hogy álmomban anyámat koporsóban, önmagamat pedig akasztófán láttam – emlékezett vissza, ám egy napon, amikor túladagolta a kokaint és a szeszt, Tabitha, a felesége pedig arra ment haza, hogy férje eszméletlenül hever a padlón, ráébredt, le kell állnia. A családja és hathatós orvosi be-avatkozás segített neki kilábalni a narkomániából, de King álláspontja nem változott a fanatikus rajongókat illetően.
–Nem értem, miért kell egy darab papírra leírni a nevemet. Nem értem, miért ácsorognak órákig emberek egy aláírásra várva. Ne engem szeressenek, hanem a könyveimet! – ágált King, aki a mai napig irtózik a tömegtől, és minden felhajtástól.
