Morfiumon élt Lugosi Béla

sorozat
PUBLIKÁLÁS: 2012. július 30. 17:45
Vérszívók a filmvásznon 1. rész - Az Alkonyat filmadaptációi lehengerelték a mozinézőket szerte a világon. Soha nem látott méreteket öltött a vámpírláz. Büszkén jelenthetjük: a magyarok vérszívásban úttörők. Az első részben Lugosi Béláról olvashatnak.
szabadi

 

A Blaskó István név talán csak a legbigottabb mozirajongóknak mond valamit, ám Béla Lugosi neve annál ismertebb. A két személy természetesen egy és ugyanaz, a filmtörténelem legelső Drakulája ugyanis Lugoson született 1882-ben, és ezzel a felvett névvel írta be magát a köztudatba. És hogy menynyire beírta magát, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, amit saját magáról mondott.

– Soha senkinek nem határozta meg ennyire a karrierjét és a magánéletét egyetlen szerep, mint az enyémet! Drakula bábja lettem, Drakula árnyéka a földön...

De ne szaladjunk ennyire előre, lássuk, az „ifjú Drakula” milyen kalandos utat járt be, mielőtt világhírűvé vált volna. Korán, már 12 évesen abbahagyta az iskolát, elköltözött a szüleitől, és alkalmi munkákból élt – már akkor is a színpad és a reflektorfény vonzotta. Eleinte Temesváron játszott statisztaszerepeket, majd 1910-ben a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött, később pedig a Nemzeti Színház tagja lett. Számos darabban felbukkant, későbbi karrierjét tekintve kissé morbid, hogy még Jézus Krisztust is alakította.

Némileg ijesztő külseje ellenére imádták a nők, ő pedig 1917-ben megnősült, ám mivel felesége, Szmik Ilona előkelő jogászcsaládból származott, a felmenői végül szétrobbantották a szerintük rangon aluli házasságot. Az első világháborúban hadnagyként szolgált, az orosz fronton több sérülést is szenvedett. Miután hazatért, bátorságáért kitüntették.

Lugosi a Tanácsköztársaság idején már hangos szószólója volt a színészszakszervezetnek, végül nyíltan vállalt politikai nézetei miatt emigrálni kényszerült. Bécsben, majd Berlinben élt, később hajón Amerikába szökött. Megalapította a Magyar Nemzetiségi Színházat, miután pedig megtanult angolul, más színházban is játszott. A nagy áttörés, azaz a vérszívóvá alakulás 1927-ben jött, amikor a Broadway-n játszhatta el Drakula szerepét. Innentől fogva nem volt megállás, az alakítása olyan tökéletes volt, hogy a nézők tomboltak a gyönyörtől, és a Lugosi-féle Drakula több mint ötszáz előadást ért meg.

A Universal stúdió emberei ezek után érthető módon őt kérték fel a Drakula-film címszerepére is, amely meghozta számára a hőn áhított filmes karriert. Ám a sikerrel együtt járt a skatulya is, Lugosi attól fogva kizárólag horrorfilmekben bukkant fel, és ez lassan aláásta önbecsülését. Fizikailag is tönkrement, a háborús sebesülések okozta állandó fájdalommal kellett együtt élnie, és az egyre erősebb fájdalomcsillapítókat végül felváltotta a morfium, amely függőséghez és teljes lelki és fizikai leépüléshez vezetett. Barátai ekkor már nem nagyon voltak, amúgy sem volt jellemző rá, hogy túlságosan megbízzon az emberekben.

– Azt hiszem, én olyan vagyok, mint a magányos farkas. Nem azt mondom, hogy egyáltalán nem szeretem az embereket, de – az igazat megvallva – csak akkor kedvelem őket, ha lehetőségem van mélyen a szívükbe és fejükbe látni – mondta egyszer önmagáról.

Lugosi Béla megtapasztalta a tündöklést és a nyomorúságot is, végül 1956. augusztus 16-án hunyt el infarktusban. Kaliforniában, a Culver Citybeli temetőben nyugszik – legendássá vált Drakula-jelmezében, egykori házát pedig nem más, mint Johnny Depp vásárolta meg.

(Folytatjuk)

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.