BPA-mentes férfiak, avagy műanyag származékok és terméketlenség

Ez a kérdés ugyanis nem csak egy marketingfogás vagy ideológiai vita — mögötte komoly tudományos és biológiai alapok vannak, melyeket felelős módon érdemes megérteni, nemcsak a gyereket tervező pároknak. 

Kata naplója 

„Ma már két kisfiú boldog szülei vagyunk, de volt egy időszakunk, amikor a babaprojekt során már nem is számoltam, hányadik hónapnál tartunk. Nem azért, mert nem érdekelt, hanem mert túl fájdalmas volt újra és újra beírni a naptárba a várva várt termékenységi napokat, majd kihúzni azokat hó végén. 

A vizsgálatok jöttek, mentek, minden „majdnem jó” volt, minden eredmény egy kicsit reménykeltő, egy kicsit boldogító. A testem viszont lassan egy projekt lett, a kapcsolatunk pedig egy folyamatos egyeztetés: mikor mit lehet, mit kell, mit bírunk még. 

Egy ponton már nem az volt a kérdés, mi a baj, hanem az, hogy mi maradt még, amire nem gondoltunk. Nem dohányzunk. Nem iszunk. Figyelünk. Mégis, minden kudarc után egyre több apróság kezdett zavarni. A műanyag kulacs a táskámban. A mikróban melegített étel a műanyag dobozban. A „BPA-mentes” felirat, amit addig észre sem vettem, hirtelen ott villogott minden polcon. Nem tudom megmondani, mikor csúszott be a gondolat: mi van, ha nem csak rajtam múlik? Mi van, ha nem csak rajtunk? 

Nem lettünk megszállottak - szerintem képtelenség is lenne úgy élni manapság - nem dobtunk ki mindent egyik napról a másikra, csak elkezdtünk figyelni. Kérdezni. Tudni akartuk, hogy van-e még mozgásterünk. Hogy a történetünk nem zárult le annyival, hogy „nem tudni, miért nem sikerült a baba”. És talán ez volt a legnehezebb része: elfogadni, hogy a válaszok néha nem egy nagy drámában, hanem egészen hétköznapi, kézzelfogható dolgok mögött rejtőznek.

Mi az a BPA és miért beszélünk róla ennyit?

A BPA, vagyis biszfenol A, egy gyakran használt vegyület a műanyagok világában — például műanyag palackokban, konzervdobozok belső bevonatában és egyéb élelmiszerrel érintkező anyagokban találkozhatunk vele. Bár egyre több termék „BPA-mentes” jelöléssel jelenik meg, a vegyület túlél a környezetben, és gyakran kimutatható az emberi szervezetben is. 

A BPA azon endokrin rendszert zavaró vegyületek közé tartozik, amelyek „álhormonként” viselkedhetnek a szervezetben — vagyis utánozzák vagy blokkolják a természetes hormonok működését. 

Hogyan kapcsolódik mindez a férfi termékenységhez?

A férfi termékenység elsősorban a hormonális egyensúlyon és a spermiumok minőségén alapul. A tudományos kutatások arra utalnak, hogy a BPA és hasonló vegyületek negatívan befolyásolhatják ezeket a tényezőket:

• Hormonok zavara: A BPA képes zavarni a férfi hormonszabályozást azáltal, hogy hat az agy-here tengelyre, ami a tesztoszteron és más nemi hormonok termelődését irányítja. Ez akár alacsonyabb tesztoszteronszinthez és zavart hormonális jelátvitelhez vezethet. 
• Spermium paraméterek romlása: Több kutatás is összefüggést talált a BPA-szint és a spermaszám, a mozgékonyság vagy a spermiumok DNS-e közti károsodás között.  
• Oxidatív stressz: A BPA-expozíció növeli a szabad gyökök termelését, ami sejtszinten károsíthatja a herék működését és a spermaképződést. 

Ezek a hatások — főleg ha hosszú ideig fennállnak — potenciálisan csökkenthetik a férfi termékenység esélyét, de nem minden esetben vezetnek automatikusan meddőséghez. 

Fontos hangsúlyozni, hogy sok kutatás még zajlik, és vannak eltérések az eredményekben, így nem mindig beszélhetünk egyértelmű, univerzális „bizonyított tényekről”. Ám a mechanizmusok és a felhalmozódott adatok egyre inkább arra utalnak, hogy a BPA és műanyagból származó egyéb vegyületek legalább részben hozzájárulhatnak a férfi termékenységi problémákhoz. 

Elég csak BPA-menteset venni?

A „BPA-mentes” felirat a polcokon azt sugallja, hogy az adott termék teljesen biztonságos. Ez azonban nem feltétlenül van így:

• A BPA helyettesítésére gyakran használnak más biszfenolokat, mint például BPS vagy BPF, amelyek szerkezetükben hasonlóak, és hasonló endokrin zavaró hatásokat okozhatnak. 
• Emellett az egyéb műanyag származékok, például a ftalátok (pl. DEHP) szintén úgynevezett endokrin diszruptorként viselkedhetnek, azaz megzavarják a hormonrendszert, és így hozzájárulhatnak a termékenység csökkenéséhez. 

Tehát a BPA-mentes felirat már egy jó lépés lehet, de nem feltétlenül jelent automatikus védelmet minden vegyi behatástól.

Hogy legyünk BPA tudósok?

A tudományos közösség egyre inkább foglalkozik azzal, hogyan befolyásolják a mindennapi vegyi anyagok — beleértve a műanyag származékokat — a férfi reproduktív egészségét. Néhány kutató például arra hívja fel a figyelmet, hogy a spermiumszám globálisan csökkenő trendet mutat, és ez részben a környezeti kitettségekkel hozható összefüggésbe. 

Ugyanakkor pontos, egyértelmű leíró adatok arról, hogy mennyivel csökkentheti a termékenységet egy BPA-mentes termék használata, még nem állnak rendelkezésre. A hatás számos tényezőtől függ: életmódtól, örökléstől, egyéni biológiai különbségektől és attól is, milyen más vegyi anyagokkal érintkezik valaki nap mint nap, akár a munkája során. 

Ezért a tudomány gyakran nem mond ki „abszolút ítéleteket”, hanem inkább arra ösztönöz, hogy tudatosabban odafigyeljünk a környezeti és életmódbeli tényezőkre is.

Hogy cselezzük ki a BPA szörnyeket?

Ha valaki szeretné csökkenteni a műanyagokkal való közvetlen érintkezést, létezik néhány gyakorlatias lépés, ami nem kíván meg teljes életmódváltást:

• Élelmiszer tárolása üvegben vagy rozsdamentes acél edényben műanyag helyett
• Csökkenteni a feldolgozott, műanyag csomagolású élelmiszer fogyasztását – ami az általános egészségre nézve is csak jó hatással lehet
• Kerülni a melegítésre vagy mikrohullámú sütésre használt műanyag edényeket
• Tudatosan választani termékeket, amelyek nem tartalmaznak BPA-származékokat

Fontos azonban, hogy ezek nem „csodamegoldások”, hanem olyan lépések, amelyek csökkenthetik a potenciális veszélyeket — részben és fokozatosan. 

Kellenek nekünk BPA-mentes férfiak? 

A BPA és más műanyag származékok lehetséges hatása a férfi termékenységre egy összetett, folyamatosan kutatott téma. 

Lehet a BPA-mentességet egy fontos szempontnak tekinteni abban, ahogyan életmódot alakítunk, ahogy egyébként is környezettudatosabb életmódot választunk. De ugyanakkor fontos tudni, hogy:

nem minden „BPA-mentes” termék egyformán biztonságos,

a műanyag származékok széles csoportja érintett, nem kizárólag maga a BPA a hibás,

és a termékenységre gyakorolt hatások nem egyetlen tényezőre vezethetők vissza.

Viszlát, BPA! Az új EU-szabályozás nyomán változik a helyzet

Nemrég komoly lépést tett az Európai Unió annak érdekében, hogy csökkentse mindannyiunk — így a gyerekeket és a szülőket is érintő — BPA terheltséget. Az Európai Bizottság 2024. december 19-én olyan rendeletet fogadott el, amely tiltja a biszfenol-A (BPA) és bizonyos hasonló vegyületek használatát az élelmiszerekkel érintkező anyagokban, például műanyag ételtárolók, italos palackok, fémdobozok belső bevonatai és más konyhai eszközök gyártásában. 

Ez nem egyik napról a másikra történik: az iparnak átmeneti időszakot adtak, hogy alkalmazkodjon az új szabályokhoz. A többszöri használatra szánt eszközök – például étel- és italtároló dobozok, sütő-főző eszközök – 2026. július 20-ig gyárthatók és hozhatók forgalomba új termékként.

Az élelmiszeripari berendezések – mint a cukrászati öntőformák, tömítések vagy szivattyúk – esetében ez a határidő 2028. január 20.

A BPA korszaknak tehát hamarosan vége lesz. Addig is, kis odafigyeléssel elkerülhetjük a káros hatásokat, ami nem kizárólag a gyermeket tervezőknek megfontolandó szempont.