A gyermekek egész egyszerűen életkorukból fakadóan nem ismerik fel a reklámok igazi célját, ezért ők védtelenek a hirdetésekkel szemben. Ebből fakadóan nem csak kérlelni, sírni és hisztizni fognak a látott játékokért a boltban, de ha túl sok reklámot látnak, az hosszú távon negatív hatással lehet rájuk.
Az egységes pszichológiai álláspont szerint a 4-5 év alatti gyermekek nem képesek megkülönböztetni a TV-ben látott reklámokat a meséktől. A 6 évesek ugyan már képesek erre, de nem a reklám tartalma számít nekik, hanem annak hossza és az alkalmazott figyelemfelkeltő eszközei. Csak 7-8 éves koruk után lesznek képesek a gyerekek megérteni, hogy mi a reklám valódi célja.
Az internet megjelenésével aztán végképp teret hódítottak a reklámok, az online térből ömlenek a gyerekinkre. De nem kizárólag az internet a hibás. A gyerekeink naponta sokféle reklámüzenettel találkoznak: óriásplakátokkal, sajtóval, rádióval, akár városjárás, akár autós utazás során. Vannak ezek között – főleg az online térben jellemző – olyan „okos reklámok” is, amelyek célja, hogy elmossák a hirdetés és a szórakoztatás közötti határt, játékosan közelítik meg a gyerekeket. Így a tartalom befogadása is sikeresebb lehet, és kevésbé tudatosul. Ennek a típusú marketingnek a gyermekek a legnagyobb áldozatai. Ők nincsenek felvértezve ezek ellen a fogások ellen, kritikus gondolkodásuk még fejlődés alatt áll, és az igényeiket, elképzeléseiket még kevésbé képesek szabályozni.
Mindebből következik, hogy a reklámok hatására a gyerekek újabb és újabb dolgokat szeretnének kiharcolni a szülőktől. Ez mondjuk a gyakorlati következmény. De emellett ott van még egy hosszabb távú hatás is. A felnőttes és idealizált világú hirdetések hatására a gyerekek akaratlanul is ezekhez az ideákhoz próbálnak hasonlítani. Ezek az egyszerű, megfelelően kódolt, rövid üzenetek beépülnek a gyermek világképébe, ami később, a való világgal találkozva sok stresszt okozhat.
Szülőként sokat tudunk tenni
Ameddig csak tehetjük, óvjuk meg a gyerekeket minden reklámtól. Később pedig próbáljuk meg a családi értékrendet alkalmazni a reklámok szelektálásában is.
Pár egyszerű szabály betartásával sokat tehetünk a gyerekeinkért.
- Amíg a gyerek kicsi, korlátozzuk a tévéidőket és csak együtt nézzünk meséket. A tévét kapcsoljuk ki, amikor nem nézzük. Próbáljuk meg kiszűrni a reklámidőket, lenémítással elterelhetjük a gyerek figyelmét a reklámblokkokról.
- Amilyen sokat csak tudunk, beszélgessünk a látottakról, minden korosztálynak a maga szintjén. A k (3-5 éveseknek még el kell magyaráznunk, hogy amit látnak, az csak egy reklám, nem a mese része. Érdemes azt is jelezni számukra, hogy mikor tér vissza a mese, és meddig tartott a beékelt reklám rész. A 6 éves koron túl már komolyabban beszélgethetünk arról, hogy ezeknek a reklámoknak mi az igazi célja, hogy valójában csak hatást szeretnének gyakorolni ránk ezekkel.
- Megbeszélhetjük vele, hogy soha ne kattintson reklámra, ne adjon meg adatokat az engedélyünk nélkül.
- A számítógépen alkalmazhatunk blokkoló eszközöket, például AdBlock-ot, illetve amelyik eszközön csak lehet, ott állítsunk be gyermekbarát üzemmódot.
És mi a helyzet a kamaszokkal?
A fiatalokat már szabályosan körülveszi a kereskedelmi üzenetek világa, életük legnagyobb részét az online reklámok között bolyongva élik, ezért valóban fontos, hogy pontosan felmérjék és megértsék, mit javasolnak, mit ígérnek, és ténylegesen mit adnak el nekik.
A reklámok alapvető célja az, hogy befolyásolják a fogyasztók attitűdjeit, vásárlási szokásait. Felnőttek esetében működik az a kognitív funkció, amely egy-egy reklám befogadása és értelmezése során számításba veszi, hogy a reklámozónak ellenétes érdekei is lehetnek a befogadóval. Ehhez az állapothoz a kamaszok már közel járnak, és jó esetben kritikus médiafogyasztókként állnak a reklámok kereszttüzében.
A kisgyerekeket viszont nem védik még „beépített funkcióik”, nekik a helyes mérlegeléshez és biztonsághoz még szülői segítségre van szükségük.
Akác
