Tudtad? Így alakul ki a felfekvés és így előzhető meg a súlyosbodása

• A felfekvés a bőr és az alatta lévő szövetek tartós nyomása miatt létrejövő vér- és oxigénhiány következtében kialakuló bőr- és szövetkárosodás.
• A felfekvés kezeletlenül fertőzésekhez, súlyos fájdalmakhoz, sőt szövetelhaláshoz vezethet.
• A megelőzésben sokat számít a bőr hidratáltságának fenntartása, a folyamatos mozgatás, a megfelelő táplálék- és folyadékbevitel, valamint egy jól megválasztott matrac.

A felfekvés – más néven decubitus – akkor jelenik meg, amikor a bőr és az alatta lévő szövetek tartós nyomás alatt nem kapnak elegendő vért és oxigént. A folyamat lassan, kezdetben szinte észrevétlenül indul, majd a bőr kipirosodik, felmaródik, később pedig mély fekéllyé válhat. A szakértők hangsúlyozzák, hogy a felfekvés nem csupán esztétikai probléma: kezeletlenül fertőzéshez, szövetelhaláshoz és súlyos fájdalomhoz vezethet.

Hogyan alakul ki a felfekvés, és kik tartoznak a legnagyobb kockázati csoportokba?

A felfekvés leggyakoribb kiváltó oka a hosszan tartó, megszakítás nélküli nyomás. Amikor valaki hosszú ideig ugyanabban a pozícióban fekszik vagy ül, a csontos területeknél – például a keresztcsontnál, a saroknál vagy a csípőnél – a bőr alatti szövetek összenyomódnak. A csökkent vérkeringés miatt ezek a részek nem jutnak elég tápanyaghoz és oxigénhez, így sérülni kezdenek. A kockázat különösen magas:

• tartós ágyhoz kötött betegeknél,
• időseknél, akik mozgásukban korlátozottak,
• bénulással élőknél,
• cukorbetegeknél, mivel a vérkeringés náluk gyakran gyengébb,
• súlyosan alultáplált vagy dehidratált személyeknél,
• valamint olyan betegeknél, akik nem érzik a nyomás miatti fájdalmat.

A szakértők szerint a felfekvés már 1–2 óra alatt elindulhat, ha a nyomás tartósan fennáll. Ezért van óriási jelentősége a pozícióváltásnak és a rendszeres bőrkontrollnak.

Milyen jelek utalnak kezdeti felfekvésre és hogyan ismerhető fel a súlyosbodás?

A felfekvés korai felismerése életmentő lehet. A legelső jel a bőr tartós, el nem múló pirossága. Ha a bőr nyomásra nem világosodik ki, az már keringési problémát jelez. Ezt követően duzzanat, melegség vagy érzékenység jelentkezhet a területen.

A második stádiumban a bőr felszíne sérül: hólyag vagy felületes seb jelenik meg. A harmadik és negyedik stádiumban a fekély mélyre hatol, érintheti az izmokat, inakat vagy akár a csontot is. Ebben a fázisban nagy a fertőzésveszély, amely akár szepszishez is vezethet.

A szakértők kiemelik, hogy a fájdalom nem mindig megbízható jel, mert például cukorbetegeknél vagy bénult betegeknél csökkent lehet az érzékelés. A vizuális ellenőrzés ezért minden esetben szükséges.

Hogyan előzhető meg és hogyan kezelhető a felfekvés különböző stádiumokban?

A megelőzés alapja házi betegápolásnál és kórházi betegeknél egyaránt a pozícióváltás: az ágyhoz kötött beteg esetében 2 óránként ajánlott megfordítani vagy átpozicionálni a testet. A speciális antidecubitus matracok és párnák egyenletesebb nyomáseloszlást biztosítanak, így csökkentik a sérülés esélyét.

A bőr állapotának megőrzése is kiemelten fontos. A száraz bőr könnyebben sérül, ezért rendszeres hidratálás szükséges. Ugyanakkor kerülni kell a túlzott nedvességet, mert a felázott bőr könnyebben felmaródik. A tisztítás legyen kíméletes, illatmentes, nem irritáló készítményekkel.

A megfelelő táplálkozás és folyadékbevitel – különösen cukorbetegség esetén – segíti a bőr regenerációját. A fehérjében gazdag étrend, valamint a cink és C-vitamin bevitele javítja a sebgyógyulást. A már kialakult felfekvés kezelése stádiumtól függ. Korai fázisban elegendő lehet a nyomásmentesítés és a bőr védelme. Későbbi stádiumokban speciális sebkezelés, fertőtlenítés és modern kötszerek használata szükséges. Súlyos esetekben sebészeti beavatkozásra is sor kerülhet.

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: