Hogyan működnek az új COVID-19 vakcinák?

A COVID-19 járvány megfékezésének legeredményesebb módszere a lakosság minél szélesebb körű oltása a koronavírus ellen, mely már nem a távoli jövőt képezi, hiszen hazánkban is megkezdődhet a vakcinák beadása a közeljövőben.

Bár Az Európai Unióban egyelőre egyik COVID-19 védőoltás sem rendelkezik engedéllyel, az Egyesült Királyságban és az Amerikai Egyesült Államokban már megkezdődött az oltás két COVID-19 vakcinával, melyek feltételezhetően az EU-ban is hamarosan engedélyezésre kerülnek. A Pfizer és a BioNtech vakcinái azonban az eddigi védőoltásoktól eltérő elven működnek, így sokan szkeptikusan állnak a COVID-19 oltásokhoz.

Éppen ezért az oltással kapcsolatos felelős döntés meghozása érdekében érdemes tudni, hogyan is működnek ezek az új típusú oltóanyagok, és miben is különböznek az eddig alkalmazott oltásoktól.

A Pfizer, a BioNtech és a Moderna vakcinái ún. génbázisú oltóanyagok, ezen belül RNS alapú vakcinák. Ez azt jelenti, hogy hírvivő RNS-t, vagyis mRNS-t tartalmaznak az oltóanyagok, mely egy egyszálú örökítőanyag (míg a DNS kétszálú örökítőanyag). Az mRNS olyan genetikai információt hordoz, mely alapján a szervezetünk fehérjéket tud termelni.

Az eddig használt oltóanyagokkal legyengített vagy elölt kórokozókat, vagy a kórokozók bizonyos részeit, fehérjéit vittük be a szervezetbe, és ezek ellen közvetlenül alakult ki az immunválasz, mely a hosszútávú védettséget eredményezi. Az mRNS alapú oltóanyagok esetén ezzel szemben a kórokozó egy bizonyos részének, jelen esetben a SARS-CoV-2 vírus felszíni tüske fehérjéinek termelődéséért felelős mRNS-t visszük be a szervezetbe, melyről a sejtjeinkbe bejutva, a sejtplazmában lévő enzimek segítségével történik az immunválaszt kiváltó vírusfehérjék termelődése.

Az mRNS vakcinák esetén nem alakulhat ki konkrét fertőzés, hiszen az mRNS alapján csupán a vírus egy része, ez esetben a tüskefehérje tud képződni, a betegség kialakításához szükséges vírusrészek nem lesznek jelen a szervezetben. A bejuttatott mRNS-t a szervezetünk egy idő után lebontja.

Sokakban felmerül a kérdés, hogy mennyire biztonságos ez az újfajta vakcina, hiszen amellett, hogy ilyen típusú oltóanyagot eddig nem alkalmaztunk, a szokásosnál jóval rövidebb idő alatt kerültek kifejlesztésre a COVID-19 vakcinák. Míg maguk a COVID-19 vakcinák valóban eddig páratlanul rövid idő alatt kerültek kifejlesztésre, az mRNS vakcinák technológiáját az 1990-es években fejlesztették ki, tehát maga a technológia már két évtizedes múltra tekint vissza, ezidő alatt pedig számtalan vizsgálatot folytattak ilyen típusú oltóanyagokkal.

Az mRNS vakcinák mögött tehát évtizedes kutatási eredmények vannak, de miért éppen a világjárvány idején találták a technológiát alkalmasnak az első alkalmazásra? Azért, mert az mRNS vakcinák biztonságosa mellett előállításuk egyszerű, gyors és olcsó, mely egy világjárvány idején igen fontos szempont.

Mint minden oltóanyag esetén, a COVID-19 vakcinák beadásakor is előfordulhatnak mellékhatások, de ezek általában enyhék. Beszámoltak lázról, hidegrázásról, influenzaszerű tünetekről, és mint minden gyógyszernél, a COVID-19 vakcinák esetén is kialakulhat allergiás reakció, ezért a vakcina beadását követően 10-15 perc megfigyelés javasolt. Lehetséges, ritka mellékhatásként felmerült az autoimmun betegségek kialakulása is.

A rémhírek ellenére a vakcinákkal bejuttatott vírus mRNS nem épül be sejtjeink örökítőanyagába. Az mRNS egyrészt nem jut be a sejtmagba, ahol örökítőanyagunk, a DNS tárolódik, másrészt az örökítőanyagba való beépüléshez először DNS-sé kellene alakítani az mRNS-t, melyhez egy olyan enzimre lenne szükség, mely szervezetünkben nincs jelen, csupán egyes vírusok (pl. HIV) tartalmazzák.

A megfelelő védettség kialakulásához mind a Pfizer, mind a BioNtech vakcinájából két adagra van szükség: az első oltás után 50%-os, míg a második oltás után 95%-os védettség alakul ki a COVID-19 ellen. Azt egyelőre nem tudjuk, hogy a fertőződés, vagy csak a betegség kialakulása ellen véd az oltóanyag, ami azt jelenti, hogy nem tudjuk, hogy a beoltott egyének tünetmentes hordozóként tudják-e tovább terjeszteni a koronavírust. Éppen ezért biztos, hogy a nyájimmunitás eléréséig (a lakosság 60-80%-os átoltottságáig) fenn kell tartanunk a védekező intézkedéseket.

Míg tehát a COVID-19 elleni védőoltások újfajta technológiával és viszonylag rövid idő alatt készültek el, eddigi tudásunk szerint beadásuk biztonságos, és kisebb kockázattal jár, mint a koronavírussal való megfertőződés.

Forrás: https://medicalxpress.com/news/2020-12-mrna-technology-covid-vaccines-deemed.html

https://www.pharmindex-online.hu/hirek-cikkek/a-koronavirus-elleni-vakcinak-kozotti-kulonbsegek

Fotó: pixabay.com