Székrekedés – Mi igaz vele kapcsolatban, és mi nem? – 1.rész

Akinek volt már székrekedése, jól tudja, mennyire kellemetlen érzés. Lehet, hogy csak átmeneti probléma okozza, de előfordul, hogy egészségügyi gond áll a gyakori székrekedés hátterében. Bizonyos állításoknak van ezzel kapcsolatosan valóságalapja, másoknak azonban nincs. Nem árt tisztában lennünk vele, ha ilyen problémával küzdünk.

Ahogyan a székletürítés egy természetes folyamat, úgy a székrekedés is normális dolog – olykor. Utóbbinak általában van valami kiváltó oka, mely lehet a helytelen étrendtől kezdve valamilyen betegségig bármi.

Lássuk, mely állítások igazak és melyek nem - a székrekedés kapcsán.

„A bélmozgásnak mindennaposnak kell lennie”: Nem igaz, mert mindenki más: van, aki napi háromszor ürít székletet, mások hetente három alkalommal. De valóban gyakori, hogy az emberek naponta egyszer elvégzik „nagydolgukat”. Amíg jól érezzük magunkat, nem probléma a ritkább székletürítés. Ha azonban heti 3 alkalomnál kevesebbszer fordul elő, székrekedésről beszélünk. Súlyos gond lehet, amennyiben még heti egynél is ritkábban kell nagydolgot végeznünk.

„Méreganyagokat termel”: ez sem igaz, bár sokan hiszik, hogy székrekedéskor a szervezet felszívja a mérgező anyagokat, mely a széklettel távozna – s olyan betegségekhez vezet, mint az arthritis, asztma, vastagbélrák. Nincs rá semmi bizonyíték, hogy a széklet toxinokat termelne, sőt, hogy a béltisztítás, hashajtószedés vagy a beöntés megelőzné a rákot. A székrekedés magában nem egy betegség!

„Csupán több rostra van szükségünk”: nem igaz. Több gyümölcs, zöldség, teljes kiőrlésű gabona fogyasztása valóban jó ötlet, valamint a nagyobb mennyiségű víz. Ám a több rostot fokozatosan kell a szervezetnek adagolni, hogy hozzászokjon. Ha még ezután is székrekedés gyötör minket, annak más oka lehet – valamilyen egészségügyi probléma vagy gyógyszer mellékhatása.

„A lenyelt rágó székrekedést okozhat”: ez igaz. De csak ritka esetben és általában kisgyermekeknél fordul elő. A rágógumi nagyobb mennyiségben történő lenyelése, vagy sok-sok kis darab rövid idő alatt olyan tömeget képezhet, amely blokkolja az emésztőrendszert, főleg, ha más, kevésbé emészthető dologgal együtt nyeljük le, például magvakkal. A blokk okozza a székrekedést. A legtöbb embernél azonban a rágógumi egy idő után távozik a szervezetből.

„A vakációt okolhatjuk”: ez is tény. Egy utazás megváltoztatja napi rutinunkat, étrendünket s ez kavarodást válthat ki. Ilyenkor igyunk sok vizet (ha helyben nem biztonságos a csapvíz, akkor ásványvizet!) és mozogjunk sokat. Gyalogoljunk, nyújtsunk várakozás közben. Fogyasszunk kevés alkoholt, de együnk sok zöldséget és gyümölcsöt – elsősorban főzve, ha az adott helyen kerülni kell a nyers zöldeket.

„A hangulatunk számít”: igaz. A depresszió például okozhat székrekedést vagy súlyosbíthatja azt. Fontos ilyenkor a stresszcsökkentés, meditáció, jóga, biofeedback vagy relaxációs technikák segítségével. Az akupresszúra vagy a shiatsu masszázs is jól jöhet. A gyomor masszírozása lazítja az izmokat és támogatja a bélmozgást, amely hozzájárulhat a székrekedés mérsékléséhez.

„Vissza lehet tartani, az nem árt”: nem igaz. Ha sietség vagy bármi egyéb miatt visszatartjuk a székletet, fizikailag igen rosszul érezzük majd magunkat, sőt, ez kiválthatja és súlyosbíthatja is a székrekedést. Van, aki kifejezetten reggeli vagy más étkezés után szán időt a székletürítésre, mert olyankor a legerősebbek a szervezet jelzései. Mindegy azonban, mikor „szólít a természet”, végezzük el a dolgunkat!

„Hibás lehet a gyógyszer”: valóban, egyes gyógykészítmények, többek között a fájdalomra, depresszióra, magas vérnyomásra, Parkinson-kórra szedettek összefüggésbe hozhatók a székrekedéssel. Konzultáljunk orvosunkkal arról, mi történik velünk. Lehet, hogy másmilyen gyógyszerre van szükségünk. A kalcium- és vas kiegészítők, főleg, ha mást is szedünk velük együtt, amely érintheti a székletürítést, szintén problémát válthatnak ki.

A cikket folytatjuk!