Gyógyszer nélkül is enyhíthetőek a legalattomosabb kórok, így akár a COPD kellemetlen tünteit is kezelhetjük alternatív gyógymódokkal.
Oxigénkezelés
Légszomj vagy fulladásérzés nem indokolja az oxigénkezelés megkezdését. A vér oxigéntartalmának jelentős hirtelen vagy tartós csökkenése esetén javasolt az oxigénterápia elkezdése. Általában kórházi körülmények között állítják be a súlyos betegnek megfelelő pótlást, amelyet otthonában kell majd folytatnia. Általában legalább napi 15 órán keresztül kell ezeknek a betegeknek használni az oxigént.
A tartós oxigénpótlást a kezelő orvos rendeli meg, és 3 különböző formában juthat hozzá a beteg az otthonában:
Hagyományos oxigénpalack
200 atmoszférás nyomású 100%-os oxigént tartalmazó palack. Általában 2?4 napra elegendő mennyiségű oxigént tartalmaz, ezért célszerű otthon tartalékpalackot tartani. A szolgáltató házhoz viszi a cserepalackot.
Oxigénkoncentrátor
Szobalevegőből állít elő 90?95%-os oxigént. Hálózati árammal működik, ezért a betegek gyakran spórolnak az ?oxigénnel?, és kevesebbet használnak a kelleténél. A készülék nehezen mozgatható, zajos, előnye viszont, hogy nem kell vele a cserére várni.Folyékony oxigénnel töltött mobil oxigéntartály
A vállra akasztható könnyű oxigéntartály 6?8 órára elegendő -183 fokra hűtött folyékony oxigént tartalmaz. Ha kiürült a kis palack, akkor a lakásba telepített nagyobb tartályból a beteg saját maga töltheti azt újra tele.
Párásításra általában csak 4 l/percnél magasabb oxigénfelhasználás van szükség. A készülékhez illesztett párásító segíthet az orrszáradás miatt kialakuló kellemetlen tünetek megelőzésében.
Túl sok oxigén alkalmazása is káros lehet, mert egyrészt csökkenti a légzőközpont működését, és ezzel elősegítheti a széndioxid felszaporodását a vérben, amely fejfájáshoz, aluszékonysághoz vezethet.
Mivel a dohányzás balesetveszélyes az oxigénterápia mellett (robbanásveszély!), az addig dohányzó betegnek le kell mondania a dohányzásról az oxigénterápia idején.
A dohányosok vérében magasabb a szénmonoxid szintje, amely gátolja a vérfesték (hemoglobin) oxigénszállító képességét. Ezért a dohányos betegnek nem segít az oxigénpótlás, rendelése így nem indokolt!Dohányzás mellőzése
Mai ismereteink szerint a dohányzás abbahagyása az egyetlen módja annak, amellyel a COPD-s beteg tüdőfunkciójának a gyors romlása lassítható.
Dohányos betegben a gyógyszeres kezelés hatékonysága is sokkal rosszabb, mint a nem dohányzók vagy a dohányzásról leszokottak körében.
Bár a dohányzás teljes elhagyása után sem tér vissza a tüdők eredeti funkciója, de jelentősen lassítható a káros folyamat előrehaladása.
A dohányzásról való leszokás
A dohányzásról való leszokást a nikotinfüggőség, és a dohányzási tevékenységhez kötődő szokásoktól való függés határozza meg. A nikotinhoz való hozzászokás rendkívül gyorsan kialakul, és szakértők szerint a függőség erősebb, mint az alkoholistáké az alkoholhoz, és nagyjából olyan erős, mint a kábítószer-élvezőké a heroinhoz. A nikotinfüggőség a Fagerström-féle nikotinfüggőségi teszt segítségével ítélhető meg.
Minél erősebben nikotinfüggő valaki, annál inkább szorul támogatásra, ha le szeretne szokni a dohányzásról. A dohányzásról való leszokáshoz a háziorvosától, illetve a a tüdőgyógyászati szakrendeléseken (tüdőgondozókban, tüdőgyógyászati fekvőbeteg-ellátó osztályokon) dolgozó orvosoktól kaphat segítséget.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.