Minőségi kirándulástipp – A Ság-hegy és Celldömölk alig ismert kincsei

A Kisalföld szélén, Szombathelytől egy 40 perces autóútra keletre egy furcsa formájú, magányos hegy magasodik, a Ság-hegy, amely a Dunántúl talán legfiatalabb vulkánja. Mutatjuk, milyen látnivalók várnak rád, ha arra kirándulsz. 

A Ság-hegy, Celldömölk jelképe

Az 5 millió évvel ezelőtt kialakult bazaltvulkán maradványa, a Kemeneshát 279 méter magas tanúhegye a XX. század első felében bazaltbányaként működött, ma viszont az itt kialakított Sághegyi Tájvédelmi Körzet a természet szerelmeseit, és a túrázókat várja. 

De mitől is olyan érdekes ez a különleges helyszín, amelynek lábánál Celldömölk városa bújik meg?

Az ókorban az itt kitermelt bazaltból készültek a közeli kereskedelmi útvonal, a borostyánút, illetve Savaria útjai, melyek részben még ma is láthatók például a szombathelyi Romkert területén.

Tanösvény és múzeum

A hegy az 1909 és 1957 között zajló bányászat következtében nyerte el ma is látható formáját, a kitermelés lényegében “lefejezte” az egykor fenséges tanúhegyet, amely ma meddőhányókkal, belső bányaudvarokkal szabdalt felszínéről ismert.

A természet sebhelyéből azonban napjainkra izgalmas geológiai látványosság és kedvelt tanösvény (Ság Vulkánösvény) vált, melynek egyik legizgalmasabb látványossága az utolsó kitörés kürtőbe szilárdult lávája.

Érdemes ellátogatni a Sághegyi Múzeumba is, amelynek megújult kiállítási anyaga a hegy kialakulásának történetét, természeti élőhelyét, hely- és kultúrtörténetét, a szőlőművelés és a bányászat múltját és technikáit mutatja be. A parkjában kialakított Kőpark és játszókert pedig a gyerekek számára mutatja be a geológia érdekes világát.

A múzeum előterében látható a híres Eötvös-inga egy példánya is, amely Eötvös Loránd fizikus munkásságának állít emléket, aki 1891-ben az akkor még ép Ság-hegy tetején végzett méréseket az általa feltalált torziós ingával. Szintén a hegyen látható egy, a mérésekre emlékeztető emlékoszlop is. 

A közeli Kemenes Vulkánpark Magyarország egyetlen vulkanológiai kiállításával büszkélkedik, ahol interaktív és hagyományos módon ismerhetjük meg a világ, és azon belül a Kárpát-medence vulkánjait, köztük a Ság-hegyet.

A somlói borvidék

Ha már a szőlőművelésről szó esett, gasztronómiai szempontból is érdemes útba ejteni ezt a hangulatos vidéket. A Ság-hegy ugyanis a Somló és a Kis-Somlyó tanúhegyekkel alkotja hazánk legkisebb történelmi borvidékét, a somlói borvidéket. A helyszínen már a római korban elkezdtek szőlőt termelni, amely a középkorban is fennmaradt, sőt országos jelentőségűvé vált. 

A kis kézműves borászatok a vulkanikus talajon termett furmint, hárslevelű, tramini, juhfark és sárfehér fajtájú szőlőkből ízletes, kissé ásványos aromájú borokat készítenek. 

Celldömölk, a kis Mariazell

A Ság-hegy oltalmában megbújó kisváros, Celldömölk – mely nevét a bencés apátságról kapta, melynek kegyképe az ausztriai Mariazellből származik – történelme hosszú múltra tekint vissza.

A környéken már Szent István is apácamonostort alapított, amely szintén kivette részét a szőlőtermelésből. 

A helyi apátságot a XVIII. század elején Koptik Odó bencés szerzetes alapította újra, ekkor került a mariazelli kegykép Dömölkre. Az elkövetkező években számos csodás gyógyulásról számoltak be a kegyszobornak otthont adó fakápolnánál, amely hamarosan Celldömölk búcsújáró hellyé válásához vezetett. 

A város másik nevezetessége a Vulkán Gyógy- és Élményfürdő, amely 1245 méter mélységből feltörő nátrium-hidrogén-karbonátos, kloridos, fluoridos gyógyvízzel várja a gyógyulni vágyókat. A Vulkán-gyógyvíz elsősorban mozgásszervi panaszok kezelésére javallott. 

Az alábbi kisfilmen te is megcsodálhatod a Ság-hegy tövében megbújó Celldömölk szépségét:

Ezek a cikkek is érdekelhetnek: