A Fertő-táj világörökségi helyszín. Az UNESCO 2001-ben vette fel a régiót a világörökségek közé. A tagságot gazdag történelmi, kulturális és épített örökségeivel, szőlő- és borkultúrájával, valamint változatos növény- és állatvilágával érdemelte ki. A tájhoz köthető Széchenyi, Eszterházy, Osl és a Nádasdy családok, valamint Joseph Haydn és Liszt Ferenc is, aki Doborján falujában született. 1881-ben ide sietett vissza egy emléktábla leleplezésére. Tiszeletére Harkán énekelt neki a helyi férfikar, aminek előadását a következő szavakkal köszönte meg a zeneszerző: " Uraim! Az Önök torkában arany van."
De kincs nem csak ott volt, hanem a Fertő-tájhoz tartozó települések mindegyikén. Fertőboz, Hidegség, Fertőhomok, Hegykő, Fertőszéplak és Sarród falujában egyaránt. Ezek a helyszínek körülölelik a Fertő-tó mára kiszáradóban levő déli végeit, és Soporonból kiindulva egy óra alatt Sarródig juthatunk autóval, érintve az összes kis települést, akár még Ágfalvát, Harkát és Balfot is.
Egy kis kerülővel kezdjük a sort Ágfalván, mely közvetlenül az osztrák-magyar határ mellett található, 4 km-re Soprontól. A település neve az első világháború után vált ismertté, miután az 1921-es augusztusi és szeptemberi ágfalvi harcok következményeként megszervezték az 1921-es népszavazást.
A település és környékének látnivalói a 332 méter magas Ház-hegyen található, 1998. május 1-jén épült, 6 méter magas Ház-hegyi kilátó, a facölöpökön nyugvó evangélikus templom, valamint a Kitelepítési, és a Népszavazási Emlékmű.
Balf a Fertő-táj egyik legszebb szőlő- és bortermelő területe, melynek gyógyvizét már a római korban is ismerték, és nem csak fürdőzésre, hanem kúraként is használták. Látnivalói az ivókút, ami a település Fertőrákos felé eső részén található. A kutat 2008-ban adták át és bárki szabadon ihat belőle. A díszes kutat a Zsolnay Porcelánmanufaktúra készítette.
Szintén érdemes megnézni a gótikus szentéllyel rendelkező Szent Farkas vártemplomot, amit erődszerű temetőfal vesz körbe. A híres Balfi gyógyürdőt, vagy gyógyfürdőkórházat 1975-ben létesítették. Szép, rendezett parkjában található a műemlékvédelem alatt található barokk fürdőkápolna.
A fertőbozi Gloriette-kilátó az egyike azon kevés helyeknek, ahonnan a Fertő-táj csodálatos panorámája egészében élvezhető. Ez a település egyik kiemelkedő látnivalója, amit Széchényi Ferenc építtetett fertőrákosi mészkőből.
A napóleoni háborúk idején, 1800 októberében József nádor, a megyei nemesi seregek vezére, Széchényi Ferenc társaságában többször felkereste a dombtetőt. Ennek emlékére áll ma is itt a kilátó, szélben, fagyban, napsütésben.
Fertőhomok Hegykő és Hidegség között helyezkedik el, és áthalad rajta a Fertő tavat körülvevő kerékpárút, így túrázóknak szó szerint kihagyhatatlan település. Része a Fertő-Hanság Nemzeti Parknak és a Fertő-táj világörökségi helyszínnek is. Többségében a 16. században betelepített horvátok lakják.
Múltjukat és sajátos kultúrájukat a fertőhomoki Tájházban ismerhetjük meg. Két szoba, egy valamikori istálló és egy szép udvar ólakkal és pajtával mutataja be az 1930-as évek vidéki életét. A vidéken a Békakonty tanösvényt is érdemes felkeresni.
Fertőd: Eszterházy-kastély, Cziráky Margit rózsakert, Muzsikaház
Fertőrákos: Mithras-szentély, Ásványmúzeum, Kőfejtő és Barlangszínház, Páneurópai Piknik Emlékhely, Pellengér, Püspöki-kastély
Fertőszéplak: Fertőszéplaki Tájházak, Vasúti Lámpamúzeum, Széchényi-kastély
Hegykő: Sá-Ra Termál, Csipkeház, Szent Mihály templom, Vasfüggöny Emlékhely, Nádak útján tanösvény, 1 Csepp Pálinkafőzde
Hidegség: Szent András templom, Papkert
Pereszteg: Schmiedegg-Széchényi kúria, Szent Miklós templom, Kálvária szoborcsoport, Szent Vid temolom.
A Leány-völgy legandája
A mai Fertő-tó területén régen egy völgy volt. A völgyben pedig sok szép leány élt, ezért úgy hívták Leány-völgy. Ebben a völgyben szívesen vadászott Frankó ura. Egy nap azonban dél körül sötétség borult a tájra, és heves vihar zúdult rá. A várúr el tudott bújni egy kunyhóban, ahol egy öregasszony és a lánya lakott. Az úrnak megtetszett a derék lány, és ha arra járt vadászni mindig meglátogatta őt és az édesanyját. A várúrnak azonban volt egy gonosz felesége, aki nem állhatta a látogatásokat.
Elfogatta a lányt és megvádolta boszorkánysággal, végül pedig a közeli tóba vetette. Ekkor a tó vize emelkedni kezdett és csak nőtt és nőtt, míg el nem árasztotta a határt, az erdőket és falvakat, és velük együtt a várúrnőt is. Csak néhány embernek sikerült a hegyekbe menekülnie. Később visszatérve ők alapították a tó partján Nezsidert (Neusiedl am See).
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.