A csillagászati nyár kezdetén a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton ját, vagyis ilyenkor a leghosszabb a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Hazánkban közle 16 órás nappali világosságra számítsunk a mai nap.
A napfordulókat már a keresztény egyház létrejötte előtt is megünnepelték, így sokáig pogány népszokásoknak tekintették a vele kapcsolatos hiedelmek megélését. De miután - a kereszténység felvételét követően - Szent Iván napjához kötötték a nyári napfordulót, már sokkal elfogadottabbá váltak a szokások.
Bár nem esnek egybe a dátumok, Szent Iván-napja a nyári napforduló ünnepe, a szertartásos tűzgyújtások egyik jeles napja, és ezen kívül ezernyi szokás kapcsolódik hozzá: Az ekkor gyújtott tűzről azt tartották, hogy megvéd a köd, a jégeső és a dögvész ellen, és elősegíti a jó termést. Időjárás szempontjából úgy vélték, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van. A gazdáknak pedig ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván-napján kell leszedni a gyógynövényeket - olvasható az alon.hu oldalán.
A Szent Iván-napi tüzeknek egészség- és szerelemvarázsló szerepe is volt, ezért is ugrották át őket, és füstöltek felettük különféle illatos növényeket. A tűzre egyébként még ma is kerül zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz, sőt egyes helyeken még embert fomázó bábu is. Ennek a Szent Iván-napi tűzgyújtásnak voltunk mi is a szemtanúi június 18-án Spitz an der Donau településen, a Duna déli partján. Élményeinkről a héten olvashattok részletesen és sok fotóval.
