Vulkánkitöréssel indul az Európai Geoparkok Hete Ipolytarnócon

Színes programkavalkáddal ünnepelik az Európai Geoparkok Hetét az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen; a pénteki nyitónapon vulkánnapot rendeznek, amelyen egy tűzhányó kitörését is bemutatják a látogatóknak – írja az MTI.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság Európa Diplomás területe a magyar-szlovák Novohrad-Nógrád Geopark különleges geológiai értékeit mutatja be az érdeklődőknek május 26. és június 11. között.

Vezetett túrákon lesznek láthatók az egykori tengerek és vulkáni katasztrófák nyomai, a geológiai feltárások mentén pedig a legújabb őslénytani felfedezésekkel is megismerkedhetnek a látogatók.

Május 26-án a Magyar Tudományos Akadémia és az ELTE Vulkanológiai Kutatócsoportjának segítségével miniatűr vulkán is kitör majd Ipolytarnócon. A pénteki vulkánnapon az is kiderül, miért működnek a tűzhányók, hol volt a Kárpát-medence utolsó vulkánkitörése, és hogy mi történik a vulkánmegfigyelő obszervatóriumban. Május 27-én vezetett gyalogtúrán is részt vehetnek az érdeklődők, erről további részleteket itt talál.

A geoparkok hete alatt fiatalok és felnőttek időutazáson vehetnek részt a területet bemutató négydimenziós filmvetítésekkel. Ezenkívül kerekasztal-beszélgetéseken kérdezhetnek a Magyar Természettudományi Társulat, a Novohrad-Nógrád Geopark és a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakértőitől a geoparkról, erről a különleges, új térségfejlesztési kezdeményezésről.

A gyerekeket izgalmas feladatok várják, a medvekutya torkába lenyúlva kőpróbát is tehetnek, a bátrabbak pedig a miocén erdő szörnyei között kóborolhatnak, és meghódíthatják a lombkoronát.

A Nógrád megyei Ipolytarnóc élővilágát a miocén idején vulkánkitörés pusztította el, egyben ez tette lehetővé, hogy az ősi maradványok évmilliókat vészelhessenek át. Itt találták meg a világ egyik legnagyobb megkövesedett fenyőféléjét, a gerincesek között orrszarvúak, medvekutya, őz- és szarvasfélék, illetve madarak iszapba kövült nyomait. Múlt év nyarán újabb leletek kerültek elő, amelyek azt tanúsítják, hogy a mai hüllőkre és kétéltűekre emlékeztető lények is éltek 17-18 millió évvel ezelőtt az ősvilági Pompejinek is nevezett területen.