Kérészek nászrepülése - így virágzik a szőke Tisza

virágzás
PUBLIKÁLÁS: 2015. június 19. 10:54
Kérészek nászrepülése

A folyó középső szakaszán elkezdődött a világon egyedül a Tiszán és mellékfolyóin előforduló kérészfaj, a tiszavirág nászrepülése. Az alábbi galéria fotóin a kérészek (Polingenia longicauda) épp Nagykörű közelében repülnek fel a Tisza vizéről.

Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI

Szegednél is csúcsához ért a tiszavirágzás , ezrével repültek a kérészek a víz felett a Maros-torkolat és a város között csütörtökön napnyugta előtt - írja az MTI. A természeti jelenség megfigyelésére szép számmal gyűltek össze az emberek a folyóparton, a vízen álló stégeken, a folyón úszó ladikokban és hajókon. A bámészkodók mellett madarak és a halak is várták a rovarok felbukkanását, a különféle fecskék, sirályok, valamint barázdabillegetők figyelték a víz felszínét, de még a vadkacsák is kérészekből lakmároztak ezen az estén.

Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI
Fotó: Bugány János / MTI

Csehó Gábor biológus, a Szegedi Tudományegyetem természetismereti tudástárának munkatársa az MTI-nek elmondta, a tiszavirágok lárvái a nőstények által lerakott petékből fejlődnek ki a mederfenéken. A kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába és a víz felé nyitott vájatban élnek három évig egymáshoz közel, tíz-százezres egyedszámú telepeken. Három év után június elején a lárvák előbújnak üregükből és a víz felszínére emelkednek.

A szakemberek szerint a rajzás időpontja függ a vízhőmérséklettől, a napos órák számától, de egyes feltételezések szerint még a holdfázis is befolyásolhatja azt. A vízből kibúvó lárvák leginkább a partról benyúló faágakon, a vízben álló stégeken vedlenek, a nőstények egy, a hímek két alkalommal. A kikelő szárnyas egyedek a víz felszíne közelében megkezdik rajzásukat. Néhány méter magasságú kavargó tömegben a hímek megkeresik a párjukat, a levegőben párosodnak. A párzás után a hím rövidesen elpusztul, a nőstény a vízbe rakja a mintegy hétezer petéjét.

Csehó Gábor elmondta, a tiszavirág és a vele rokon fajok az ipari forradalom előtt még egész Európában előfordultak, a szennyezések miatt azonban ma már csak a Tiszán és mellékfolyóin figyelhetők meg. A faj védett, állományát a vízszennyezés mellett veszélyezteti a folyómeder kikövezése is.

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.