Színorgia vár a Jeli Arborétumban

program
PUBLIKÁLÁS: 2012. május 18. 14:34
Virágoznak a rododendronok a Jeli Arborétumban. A Kemeneshát déli részének nyugati peremén, Kám községtől 3,5 kilométerre található 107 hektáros kert, amelyet évről évre több tízezren keresnek fel a virágzás idején május eleje és június vége között, ilyenkor mutatja a legszebb arcát.

A kert ilyenkor a legszínpompásabb, ám a többi hónapban, tavasz elejétől az ősz végéig ugyanúgy érdemes felkeresni a maga nemében Magyarországon, sőt Európában is egyedülállónak mondható arborétumot, amely a mostani "csúcsidőszakon kívül" is bőven kínál látnivalót, és nyújt olyankor is nagyszerű lehetőségeket a kirándulásra és pihenésre – mondta el Orbán Lajos, a Szombathelyi Erdészeti Zrt. Vasvári Erdészetének igazgatója az MTI-Pressnek nyilatkozva.

Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó

Tájékoztatása szerint több száz féle fenyő és lombhullató faj és fajta található meg itt, a Kaukázustól a Balkánon át egészen az Egyesült Államokból és Kanadából hoztak különböző fajokhoz tartozó egyedeket, de vannak a Magyarországgal azonos szélességi övnek megfelelő tájakról is növények, például Japánból és Kínából. A rododendronok között vannak örökzöldek és lombhullatók, az arborétumban több mint 300-at találhat meg a látogató.

Ezekben a napokban a kertet alapító Ambrózy-Migazzi István felújított sírhelyének átadására készülnek, a sírkert ma már szerves része az arborétumnak. Az igazgató szavai szerint az idei évnek ez a nagy fejlesztése, az Ambrózy-sírkert átalakítása igazán monumentálisra, az arborétum alapítójához méltó lett.

Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó
Fotó: szabalaca67 / Indafotó

A gróf korai halála után a kertet évtizedekig nem gondozták, az enyészetnek engedték át. Az arborétum kevés híján elpusztult, azután államerdészeti kezelésbe került, és előbb 1953-ban egy részét, majd később az egészet védett területté nyilvánították. Az 1960-as években Nagy László erdőmérnök vezetésével komoly fejlesztések történtek. Az arborétum gondozását, fejlesztését mind a mai napig is a Szombathelyi Erdészeti Zrt. végzi.

Itt viszonylag kis területen rendkívül nagy faj- és fajtagazdagsággal találkozhatunk - húzza alá az igazgató. - Olyannal, amilyenre a szabad természetben nem akad példa. Nemcsak rododendronok esetében, amelyek telepítése során a behozott alapfajok a keresztbe porozás révén kereszteződtek egymással, szinte lenyomozhatatlan genetikai vonalat alkotva, hanem a világ számos országából származó és itt fellelhető örökzöldek sokaságára is gondolok. Ennek eredményeként, a tudatos telepítéseknek köszönhetően különböző tájövekkel találkozhatunk, az ezekre jellemző növényzetről a tájékoztató táblákról olvashatunk.

A botanikus gróf

A Jeli Arborétumot Ambrózy-Migazzi István grófnak köszönhetjük, aki még az 1920-as évek elején telepítette az első fákat és cserjéket. Öt hektár a tulajdonképpeni Ambrózy-hagyaték, igazából ez adta a magját Jelinek. Ambrózy-Migazzi István gróf 1869-ben Nizzában született, családi birtokaik azonban Vas megyében voltak, édesanyja Erdődy Agáta grófnő volt, akinek családja szintén erősen kötődött ehhez a vidékhez.
Gróf Ambrózy-Migazzi István külföldön előbb jogot tanult, majd Bécsben és Budapesten botanikai tanulmányokat is folytatott. Országgyűlési képviselő, felsőházi tag volt, de igazán mindig is a botanika érdekelte. Sokat utazott, a mediterrán növényvilágot tanulmányozta, leginkább az foglalkoztatta. Azt kutatta, hogyan lehetne a különböző lombhullató és örökzöld növényeket - fákat és cserjéket - egymással társítva megtelepíteni úgy, hogy életben maradásuk a kontinentális éghajlati viszonyaink között biztosított legyen, és "örökké zöldellő" kertek jöjjenek létre.
Előbb Malonyán, felesége, Migazzi Antónia grófnő birtokán kezdte meg a botanikai kísérleteket, később azonban - miután 1914-ben hazalátogatott Tanára -, a háborút és a trianoni békepaktumot követően nem tért vissza a Csehszlovákiához csatolt Malonyára, hanem végleg magyarországi birtokaira költözött. Egyebek között ő tervezte a Gellérthegy és a Dunakanyar zöldfelületi rekonstrukcióját is.
A Jeli Arborétum telepítését 1922-ben kezdte meg, a munkát egészen 1933-ban bekövetkezett haláláig folytatta. Sírhelyét maga jelölte ki az arborétum közelében, kriptáján a Semper vireo - vagyis örökké zöldellek - felirat olvasható.
Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.