Az első érintések

Megszületett! A miénk. Kezünkbe vehetjük és megérinthetjük. Ezzel veszi kezdetét anya és gyerek életre szóló kapcsolata.

Az, hogy a kötődés milyen lesz, sok mindenen múlik, de az anya közelsége az első időben a baba számára létfontosságú, részben a testet tápláló anyatej, részben pedig a lelket éltető szeretet okán. Az első hónapok jó és rossz élményei, az ember egész további életére kihatnak.

Nem véletlen, hogy sok betegség gyökerét ebben a korban kell keresni. A. Montagu angol tudós szerint azok a gyerekek, akik kevés szeretetet és gyengédséget kapnak, felnőttként túlzottan szeretet-éhesek lesznek, saját szeretetüket pedig nehezen tudják kifejezni.

Az újszülöttkori testi érintkezés és érintés fontosságát, jótékony hatását a természeti népek már évszázadok óta tudják. A nők picinyeiket gyakran csupasz testükön hordják, és sokat simogatják. Európai nők számára ez már nem igazán járható út, de bőrkontaktust másképpen is lehet, és kell teremteni.

A babák ugyanis érintésen, simogatáson keresztül veszik tudomásul a környezet szeretetét, és azt, hogy melegség, védettség veszi őket körül. A bőr nagyon érzékeny, több mint 50 000 receptorral rendelkező, nagy felületű szerv. A baba már az anyaméhben, a harmadik hónap végén érzékelni kezd.

A magzatvíz mozgása simogatja kis piheszálait, s érzékeli a méh, az anyai test, és szív mozgásának ritmusát is. Az érintés, a simogatás, a babamasszázs ezt igyekszik utánozni és pótolni. A rendszeres masszázs (amit egy kicsit tanulni kell!) segít a babának feldolgozni születése emlékeit, kedvezően befolyásolja a szülő-gyermek kapcsolatot (masszírozhat az apa is!), fejleszti a baba kapcsolatteremtő képességét, erősíti az immunrendszert és a stressz elleni védelmet, enyhíti az allergiás tüneteket, a felpuffadást, a hasfájást.

Ezeken túlmenően, erősíti a bőrt, a szöveteket, az izomzatot, javítja a mozgáskoordinációt, gyorsítja a koraszülöttek fejlődését. A babamasszázstöbbnyire lágy, puha, de határozott simító mozdulatokból áll, de felfedezhetjük benne a svéd és az indiai masszázs elemeit is.

Ha az orvos valamiért nem tiltja, 7-8 hónapon át naponta 10-15 percet masszírozhatunk, utána már a baba enélkül is eleget mozog. A simító mozdulatok mellett fontos elem a szemkontaktus, az érzelmi visszajelzés és összehangolódás, a bensőséges pillanatok kialakulása.

A baba így tanulja meg, hogy nem csak látjuk, mit csinál, hanem megérezzük lelkiállapotát, érzelmeit elfogadjuk és viszonozzuk. Mindez eleme a baba és a szülő közötti kötődés kialakulásának, amely a normális szellemi és érzelmi fejlődés alapfeltétele.

Hiányában romlik a szociális kommunikáció és a beilleszkedés, felnőttkorban hiányosak az érzelmi kifejezések, az ilyen ember pedig könnyen a perifériára szorul. A kötődés segítségével a baba biztonságot, érzelmi befogadást kap, amikor erre van szüksége, oldásakor pedig megtanulja saját magát megkülönböztetni a mamától. A kötés és oldás eme egészséges láncolata alapozza meg a gyermek további fejlődését.

Az anyák többsége ezt ösztönösen tudja, s gyakorolja. Bizonytalanságot azok érezhetnek, akik maguk nem kapták meg mindezt gyermekkorukban. Ha ennek ellenére saját babájuknak mindezt adni szeretnék, különösen hasznos lehet a babamaszszázs, ami könnyen megtanulható és jól alkalmazható, és, ami a legfontosabb, igazi örömforrás lehet mama és baba számára egyaránt, hiszen pótolhatja mindazt, amit a környezet korlátai, saját világunk, előéletünk zavarai miatt esetleg másként nem volnánk képesek átadni.