Ma is a legszentebb rejtély a torinói lepel

Egy fotóval kezdődött

A világtörténelem egyik legmisztikusabb vallási emléke egy 4x1 méteres lepel. Amikor 1898-ban lefényképezték, a negatívon felfedezték egy emberi test lenyomatát, a kezén, lábán sebekkel, a tudósok szerint a hullamerevség állapotában.

Ez a torinói lepel, amit Jézus halotti leplének tartanak, és amelyről a tudomány mai ál­lása szerint senki sem tudja, hogyan ke­letkezhetett. Még a katolikus egyház is ködösen fogalmaz a témában, főleg amióta jött Timothy Jull (képünkön) és még egy tucat kutató. Az RTL Klub Fókusz című műsorának forgatócsoportja a Magyar Tudományos Akadémia debreceni Atommagkutató Intézetében járt, hogy a jelenleg ott dolgozó amerikai szakemberrel beszélgessen.

Hétszáz éves

Szinte napra pontosan harminc esztendeje, 1988. április 21-én, hosszú évekig tartó egyezkedés után a katolikus egyház be­leegyezett, hogy megvizsgálják a torinói leplet.

– Már az első vizsgálat után kiderült, hogy nem kétezer, ha­nem maximum hétszáz éves. A többi laborban is hasonló eredményre jutottak. Akkor megnyugodtunk, azt hittük, ezzel lezárult a történet, de igazából csak ekkor kezdődött – nyilatkozta a stábnak a neves szakember. Tilos volt egyeztetniük a többi laborral, a kutatást pedig a világhírű British Múzeum akkori vezetője irányította. Az eredményt 1988 szeptemberében jelentették be hivatalosan, eszerint a lenvászon lepel 1260 és 1390 között keletkezett, tehát nem idősebb hétszáz évnél. Jézus viszont 33-ban halt meg, vagyis a világtörténelem talán legtitokzatosabb ereklyéje nem lehetett az övé. A lepel valódiságát megkérdőjelezők mind a mai napig ezt tekintik a döntő érvnek amellett, hogy a torinói lepel hamisítvány.

Kétezer éves

Az eredmény hitelességén azonban sokan vitatkoznak a világon. Azzal érvelnek, hogy a lepel többször is megsérült, és ki kellett javítani. Például 1532-ben, amikor a ma is látható nagy lyukak keletkeztek rajta, mert tűzvész pusztított a szent vásznat őrző templomban.

– Megvizsgáltuk, de semmilyen bizonyítékot nem találtunk arra, hogy a mintákon bármilyen javítás lenne – mondja erre az arizonai kutató.

Ezzel szemben egy olasz sugárlabor olyan eredményre jutott, mely szerint a leplen található képhez hasonlót a mai legmodernebb laboratóriumi technikákkal sem lehet előállítani, középkori módszerekkel pedig teljességgel lehetetlen. A lepel alapanyagát vizsgáló textilszak­értők az anyagból és a szövési technikából pedig szinte kivétel nélkül a Krisztus születése utáni első századra teszik a szövet előállítási idejét, megjegyezve, hogy a szövési stílus a korabeli Palesztinára volt jellemző. Gilberto Raes, a Genti Egyetem kutatója például határozottan kizárta a szövetanyag középkori eredetét.

Különös ereklyék

Szent Grál

A valaha ismert legmisztikusabb ereklye minden bizonnyal azért, mert a mai napig nem akadtak a nyomára. A le­genda szerint Jézus ebből a kehelyből ivott az utolsó vacsorán, és keresztre feszítése után ebbe fogták fel a sebeiből kifolyó vért. Egy másik teória szerint a Szent Grál nem valós kehely, hanem Krisztus vérvonalát jelenti: Jézus nem halt meg a kereszten, és gyermeket nemzett.

Szögek Jézus keresztfájábó

Egy ősi jeruzsálemi sírból 1990-ben ke­rültek elő, ami a Krisztus tárgyalását vezető Kajafás főpap csontjait tartalmazta.

Szent Kezek

Angliában található egy apátság, ami egy XIV. századi, ismeretlen szent két kézfejét őrzi, amelyek meglehetôsen jól konzerválódtak, mumifikálódtak. A szentnek gyógyító erőt tulajdonítottak.

Januarius vére

Az 1700 évvel ezelőtt élt, halála után szentté avatott Januarius vérét tartalmazó üvegcséről sokan azt állítják, hogy amikor a középkorban előkerült, az alvadt vér csodás módon ismét folyékonnyá vált.

Szent Katalin feje

A leghátborzongatóbb ereklye, amit viaszba mártottak, majd kiállítottak. Itália patrónusát 1380-ban temették el Rómában, később exhumálták és lefejezték, hogy a siennai polgároknak is legyen saját ereklyéjük.

Szent Klára szíve

A jól konzervált szervmaradvány szintén Olaszországban látható. Mellette van egy olló is, amivel a legenda szerint a szívet kivágták.

Szent Lucia teste

Olyan szinten mumifikálódott, hogy egyesek szerint az asszony még ma is él, csak nagyon mélyen alszik. A legenda szerint Lucia kivájta saját szemét, mert nem szerette volna feláldozni szüzességét.