Megdöbbentek a tudósok: rejtélyes, láthatatlan gömböt fedeztek fel a távoli űrben
Egy eddig ismeretlen, tökéletesen kerek rádióhullámokból álló gömböt fedezett fel az ausztrál ASKAP rádiótávcső, amely ellentmond a jelenlegi űrelméleteknek. A szokatlan űrbéli jelenség még a tudósokat is megdöbbentette.
Egy, a világegyetem eddigi ismereteivel szembemenő, tökéletesen kerek gömböt fedezett fel az ausztrál ASKAP rádiótávcső, melyről a tudósok azt mondják, rendkívüli körkörös szimmetriával rendelkezik, és nem illeszkedik a jelenlegi űrkutatási elméletekbe. Az objektum, amelyet Teleiosnak neveztek el az ókori görög teljes vagy tökéletes szó után, a Tejútrendszerünkben rejtőzik, de a Földtől több trillió kilométerre van.
A gömb körülbelül 157 fényév átmérőjű lehet, és csak rádióhullámok formájában érzékelhető, ezért az emberi szem számára teljesen láthatatlan. A szakértők kiemelték, hogy a Teleios legfeltűnőbb jellemzője a rendkívüli körkörös szimmetria, és az alacsony fényesség a felszínén.
Ez az egyedülálló objektum nem jelent meg semmilyen más hullámhosszon, még a látható fényben sem, ami az ASKAP hihetetlen képességét bizonyítja az új égitestek felfedezésében
- tette hozzá Miroslav Filipovic vezetésével, a Western Sydney Egyetem kutatócsoportja.
Noha a tudósok pontosan nem tudják, mi a Teleios, az egyik vezető elmélet szerint egy úgynevezett Ia típusú szupernóva-maradványról lehet szó. A szupernóva akkor következik be, amikor egy csillag felrobban, és törmeléket lövell az űrbe, ez a folyamat a csillag tömegvesztésével is jár. Az Ia típusú szupernóva olyan, amely nem pusztítja el teljesen a csillagot, hanem egy zombi-szerű maradványt hagy maga után, ami illeszkedhet a Teleios tulajdonságaihoz.
A kutatók elmondták, hogy alaposan megvizsgálták a szupernóva lehetséges fejlődési állapotát a felszíni fényesség, a látszólagos méret és a becsült távolság alapján. Azonban minden forgatókönyvnek megvannak a maga kihívásai, főként az X-sugarak hiánya miatt, amelyeket az evolúciós modellezés alapján észlelni kellett volna.
Bár az Ia típusú szupernóva maradvány forgatókönyvét tartjuk a legvalószínűbbnek, nincs közvetlen bizonyíték, ami véglegesen megerősítené bármelyiket, ezért új, érzékeny és nagy felbontású megfigyelések szükségesek.
- tette hozzá a kutatócsoport.
Ez a rejtélyes gömb nem csupán egy újabb felfedezés, hanem egy kihívás is az univerzumot tanulmányozó tudomány számára - írta a Mirror.
