„A csillagokban ő néz vissza ránk” – Szerelmi bánatába halt bele a 19 éves Attila
Szerelmi bánatába halt bele a 19 éves Attila, akinek nagymamája megrendítő vallomásban meséli, hogyan kap túlvilági üzeneteket unokájától. Halál és gyász övezi a győri családot.
„Attila nem ment el igazán. Minden este ugyanazt a csillagot nézzük... és én tudom, hogy ő néz vissza ránk. A halál Attilának nem a vég.” – kezdi történetét Maka Attiláné Melinda, aki egy hónapja veszítette el szeretett unokáját, a 19 éves Attilát.
Rejtélyes halál
Attila tragikus körülmények között hunyt el. A család tudomása szerint szerelmi csalódás előzte meg a történteket. Melinda úgy emlékszik vissza, hogy a fiú utolsó napjaiban semmi nem utalt arra, hogy ennyire mély lenne a fájdalma.
Aznap este még együtt nevettünk. Mosolygott, viccelődött… sosem gondoltuk volna, hogy másnap már nem lesz velünk.
– meséli megrendülten a nagymama.
A fiút másnap reggel találták meg élettelenül, a volt barátnője családi házának kertjében. A hatóság, a vizsgálatok során kizárta az idegenkezűség lehetőségét, a halál oka öngyilkosság. A család számára azonban sok minden máig rejtélyes. A volt barátnő és az új barát nem elérhetők, azóta sem tudni, merre lehetnek.
Melinda nem hibáztat senkit – nem keres felelősöket. Inkább megérteni próbálja a felfoghatatlant, feldolgozni a gyászt, amellyel minden nap újra és újra szembe kell néznie.
Attila velünk nőtt fel, négy hónapos kora óta mi neveltük. Az anyukája sajnos nem tudott gondoskodni róla, a testvére pedig jelenleg börtönben van. Mi voltunk az otthona. Mindig jöhetett, bármikor nyitva állt előtte az ajtónk.
A nagymama elmondása szerint először a drogokra gyanakodtak, de a boncolási jegyzőkönyv kizárta ezt: Attila szervezetében semmilyen kábítószert nem találtak.
Ez az, ami miatt még nehezebb elfogadni. Mert nem látjuk az okot, nem értjük, mi történt valójában. Együtt nevettünk előző este… nem tudom felfogni, hogy másnap már nem volt. Rohantunk Győrbe le, hogy lássuk őt utoljára de a rendőrség nem engedett oda. Hamar le is zárták az ügyet. A boncolás alapján nem történt idegenkezűség. A volt barátnője eltűnt, nem lehet tudni hol van.
– meséli megtörten az asszony.
A gyász mellett Melinda különös jelekről is beszámolt. Úgy érzi, mintha az unokája próbálna kapcsolatban maradni vele.
Egyik este a tükörbe néztem, és mintha ott állt volna mögöttem, mosolyogva. Árnyékokban, fényekben látom őt, mindig üzeni: 'Mama, jól vagyok. Továbbmentem.' Ezt érzem, tudom!
A nagymama esténként felnéz az égre, és mindig ugyanarra a csillagra néz, mintha Attila ott lenne vele.
Fotóztam is a csillagokat, és tudom, sokan talán csak fényeket látnak, de én Attilát látom ott. Mintha megmutatta volna, hogyan ment el. Bárcsak több ilyen jelet megörökítettem volna.
Melinda és Attila története nemcsak a fájdalomról szól, hanem a szeretetről is. Arról a mély, örök kapcsolatról, amely még a halálon is túlmutat.
Nem tudom elengedni… de talán nem is kell. Mert ahányszor felnézek arra a csillagra, érzem, hogy ő is néz engem. Továbblépett, ő már egy jobb helyen van!
Bár a nagymama szerint unokája nehéz és fájdalmas életet élt, édesanyja drogfüggősége miatt már kisgyermekként gyermekotthonba került, gyakori csínytevései ellenére mégis mély szeretet kötötte őt a családjához. Testvére, Emil, aki most börtönben van, mindig is közel állt hozzá, Attila még lázasan is bújtatta, ápolta őt. Nagy szíve, gondoskodása és embersége sokak számára példa lehet.
Korai halála mélyen megrázta a családot. Nagymamája ma is érzi őt, az égen, a csillagok között. Hiszi, hogy Attila átlépett már egy nyugodtabb, szebb helyre, ahol végre békére lelt.
Mindig van segítség!
Ha Ön vagy valaki a környezetében krízishelyzetben van, hívja mobilról is a 116-123-as ingyenes lelkielsősegély-számot, vagy keresse fel a www.ongyilkossagmegelozes.hu oldalt!
