"Még nem fogtam fel, hogy többé nem jön haza" - Közös sírba temetik Dávidkát és a balesetben elhunyt édesapját
Két ember halt meg május 8-án, Kőröstetétlen térségében, amikor egy autó és egy kombájn ütközött. A baleset egyik áldozata a rákban elhunyt Dávidka édesapja volt. Családja képtelen feldolgozni elviselhetetlen veszteségüket.
Pár nap különbséggel a fia halálának évfordulóján halt meg az a kocséri édesapa, aki balesetet szenvedett néhány nappal ezelőtt, Kőröstetétlennél. Most családja azt akarja, hogy a balesetben elhunyt családfő és a rákos kisfia közös sírt kapjon.
Ahogyan azt a Bors megírta, Attila éppen dolgozni indult a főnökével és annak édesapjával. Ám menet közben az autót megdobta a padka és az irányíthatatlanná vált jármű egy kombájnnak hajtott. Attila és a főnöke a helyszínen meghalt. A férfi felesége, Kis Erzsébet elmondása szerint azt akarja a család, hogy a rákban elhunyt gyermekükkel együtt legyen eltemetve a családapa.
Imádta Dávidkát
– kezdte lapunknak az özveggyé vált Erzsébet. - Attila sosem tudta feldolgozni, hogy elveszítettük őt, hiszen még csak elbúcsúzni sem tudtunk tőle. Attila minden nap munka előtt kiment a temetőbe, hogy elköszönjön Dávidkától, mert mint mondta, sosem tudta, melyik lesz az utolsó napja. Ő nagyon szeretett volna újra a fiával lenni, vigyázni rá.
A család összeroppant a baleset miatt.
- Egyik csapás ér minket a másik után
– folytatta az asszony.
- Még nem fogtam fel, hogy a férjem többé nem jön haza. Én bízom benne, hogy Dávidka és Attila már együtt vannak a mennyországban. Másnap kimentem a kisfiam sírjához és mondtam neki, hogy remélem, apa már veled van, vigyáztok egymásra.
Korábban a Bors által egy jótevő felajánlotta, hogy segít Dávidkának rendes, szép sírt készíteni, ugyanis ez volt a család legnagyobb vágya. Most azonban ki kell bővíteni azt.
- A baleset napján hívott a sírköves, hogy Attila hétvégén menjen ki vele, betonozzák együtt Dávidka sírját. Mondtam neki, hogy sajnos nem tud menni, mert ő is meghalt… Azt szeretném, ha kibővítenénk a sírt és a párom a gyermekünkkel nyugodhatna egy helyen. Egy sírba temetjük őket
– zárta szavait Erzsébet.
