A kórházi ágyakon porladó babák hevernek - így élte meg magyarként Csernobil borzalmait Tamás

A csernobili atomkatasztrófa a 20. század egyik legjelentősebb tragédiája volt, amelynek emléke még mindig intenzíven él az emberek emlékezetében. Az ott élők közül sokan meghaltak, a sugárzás ugyanakkor milliók életére volt befolyással, és sokan a mai napig viselik a következményeket. A helyszínt azóta is szigorúan őrzik, és nem engednek be akárkit. Külön engedélyre van szükség ahhoz, hogy bemehessünk, az utolsó magyar pedig, aki itt járt, a nyíregyházi származású, nemzetközi díjas fotóriporter, Vaskó Tamás volt. 

Vaskó Gábor profiljának egyik meghatározó eleme az urbex, a fotósok közül ráadásul az egyik utolsó volt, akit beengedtek Csernobilba. 

– Először a 30 km-es zóna bejáratához érkeztünk, ami egy szabályos határátkelő a tiltott övezetbe, a zóna 1986-óta szigorú katonai ellenőrzés alatt áll. Az idegenvezetőnk mindenkinek a nevére, és sorszám szerint beregisztrált sugárzásmérőt osztott ki, amit nyakba akasztva a zóna teljes területén folyamatosan viselni kell. Az útlevél és engedély ellenőrzés után már robogunk is tovább Csernobil városa felé – számolt be a fotós.

Jelenleg a terület kezd újra megtelni élettel. Nemzeti parkként funkcionál, ahol vadlovak, farkasok és egyéb állatok élnek, emellett háromezer ember folyamatos munkája tarja életben az ottani erőművet, valamint a zóna felügyeletét. A nukleáris fűtőanyagot még évtizedekig hűteni kell, ezért a folyamatos felügyelet elengedhetetlen. 

– Csernobil városa után érkeztünk meg a 10 km-es zóna ellenőrző pontjához. Ez az a terület, ami az erőmű balesete után a legsúlyosabban szennyeződött főképp céziummal, stronciummal és plutóniummal. Egyes részeken a sugárzás már a normális szintre csökkent, de még így is maradtak úgynevezett forró pontok, ahol a sugárzás az egészségügyi határérték sokszorosa – mesélte a nyíregyházi fotós. 

– A következő megálló a Csernobil-2 elnevezésű egykori szuper titkos katonai bázis volt, ahol a Duga-2 horizonton túli rakéta előrejelző rendszer működött. A rádiólokátor 150 méter magas, és 800 méter hosszú, és ez a radar védte meg az erőműveket egy esetleges amerikai rakétatámadástól. A területet a mai napig katonai őrizet alatt áll. Érdekesség még, hogy a Szovjet vezetés még a radar létezését is titkolta, holott a méretei miatt, és a környék legjobb gombászó helye révén mindenki tudott a létezéséről. A Duga radar után érkezünk meg a Csernobili atomerőműhöz. 

– árulta el. 

A tragédia előtt kiváltság volt ott élni

– Pripjaty bejáratánál nyomatékosan felhívták a figyelmünket, hogy odabent lehetőleg ne érjünk semmihez, és ne fogjunk meg semmilyen tárgyat. A „szuvenirek” gyűjtése pedig határozottan tilos! Sajnos erre is volt jó pár negatív példa: gázálarcokat, játékokat, könyveket, újságokat csempésztek a látogatók a hátizsákjukba, aminek természetesen az lett a következménye, hogy kifelé menet kötelező sugárzás ellenőrzésen fennakadtak a felelőtlen turisták. 

– részletezte a nyíregyházi fotóriporter.

A sokkoló fotók a szon.hu oldalán tekinthetők meg!