Meglepő feltárás: mégsem halt ki minden a Földön az óriási vulkán kitörésnél

perm végi nagy kihalás
PUBLIKÁLÁS: 2025. március 18. 12:30
Néhány tudós most a "Nagy Kihalást" szárazföldi válságnak, nem pedig kihalásnak nevezi, miután új fosszília-leletek arra késztették a tudósokat, hogy azt gondolják, a vulkánkitörés kevésbé befolyásolta a szárazföldet, mint a tengereket.

A tömeges kihalásos esemény, amely a Föld élővilágának 80 százalékát elpusztította, lehet, hogy nem volt olyan súlyos, mint ahogyan azt először gondolták. A "Nagy Kihalás", más néven a perm–triász kihalási esemény, mintegy 251,9 millió évvel ezelőtt zajlott le, miután egy hatalmas vulkánkitörés a bolygó szén-dioxid szintjét extrém magasra emelte.

A vulkánok olyan szinten mérgezték a Föld légkörét, hogy az óceánok elsavanyodtak.
A vulkánok olyan szinten mérgezték a Föld légkörét, hogy az óceánok elsavanyodtak. (Képünk illusztráció) Fotó: UNSPLASH

Abban az időben Pangea még mindig széttörés folyamatában volt, így a tudósok szerint a tenger ökoszisztémájának összeomlásához vezetett a kitörés. Nem sokat tudtak eddig arról, mi történt a szárazföldön. Azonban most úgy vélik, hogy sokkal bonyolultabb volt a folyamat, mint az eddig gondolták.

A tudósokat az esemény azért érdekli, mert üvegházhatású gázok miatt történt, akárcsak a mai éghajlatváltozást is, bár sokkal extrémebb módon. Egy új tanulmány kiderítette, hogy a mai északkelet-kínai területen úgy tűnik, hogy egyes fajok védve maradtak a Nagy Kihalástól. A tudósok új fosszíliákat találtak, amelyek arra utalnak, hogy ezen a területen a magot termelő nyitvatermő erdők tovább növekedtek, amelyek mellett spórát termelő páfrányok is éltek.

A tanulmány egyik szerzője, Wan Yang, a Missouri Tudományos és Technológiai Egyetem geológia és geofizika professzora elmondta, hogy legalább ezen a helyen nem látjuk a növények tömeges kihalását. Ez hozzájárul az afrikai és argentínai bizonyítékokhoz, amelyek szintén azt mutatják, hogy a növények nem pusztultak el a kihalási esemény során.

A tudósok szerint ez mind a szuperkontinens helyzetének köszönhető. Yang tanulmányának helyszíne, amely ma északkelet Kínában található, egykor tavakkal és folyókkal volt tele, de több száz mérföldre volt az óceán partoktól. 

Devin Hoffman, a londoni University College paleontológiai kutatója elmondta, hogy a tengeri állatoknak nem volt menekvésük a globális óceánok élsavanyósodása elől, de a szárazföldi éghajlatváltozás nem volt egyforma. Ez azt jelenti, hogy a szárazföldön lévő enyhébb éghajlatú területeken a túlélés lehetséges lehetett - írta a Daily Star.

 

Google News Borsonline
A legfrissebb hírekért kövess minket a Bors Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.